A kardoskúti Fehér-tó telítettsége gyakorlatilag elérte a 100 százalékot, amire hosszú idő óta nem volt példa. A környező puszták mélyebb részein (ereken, szikfokokon) méretes, helyenként több hektáros vízfoltok alakultak ki, melyeknek vízmélysége is jelentős, esetenként akár az 50-60 centimétert is eléri. Ezek a vízfoltok kitűnő táplálkozó- és pihenőhelyet jelentenek a téli vándorútjukról észak felé tartó partimadarak – bíbicek, aranylilék, nagy pólingok, pajzsoscankók – számára.
A bíbicek közül jó néhány áttelelő példány is volt, de február elején a déli tájakról megérkeztek az első csapatok, így számuk jelentősen felszaporodott. Mostanra már legalább ezer bíbic mozog a Fehér-tavon és a környező gyepeken.
Az aranylilék első, 30 példányos csapatát február legelején figyelték meg egy belvízfolton. A hónap közepén már több mint 700 példányt számoltunk a pusztai vizeken.
Szintén február elején érkeztek az első nagy pólingok, jelenleg mintegy 20 példány tartózkodik a Kardoskúti-pusztákon. A nagy pólingok nem kötődnek annyira a vizekhez, ezért inkább a hátasabb részeken keresnek maguknak táplálékot.
Február közepén feltűnt néhány pajzsoscankó is a szürkemarhával legeltetett területeken (Barackoson és a Lófogó-ér mentén). Ez is azt jelzi, hogy visszavonhatatlanul közeledik a tavasz.
A fenti partimadarak elsősorban rovarevők, így csak fagymentes időszakban tudnak táplálékhoz jutni. A már visszatért példányok valószínűleg nem Afrikában teleltek, hanem jóval közelebb, Európa déli illetve nyugati tájain.
A Kardoskút környéki pusztákat járva vadludakkal és darvakkal is találkozhatunk. Mivel most ilyen kiterjedt vízállások vannak a gyepeken, így ezek a fajok sem húzódtak be a Fehér-tóhoz. Vadludakból több százas csapatok mozognak a térségben, darvakból azonban már kevés van. Érdekesség, hogy a csomorkányi templomrom környékén hetek óta 30-40 daru tartózkodik.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
