A Fehér-tó vízborítottsága 80 százalék körüli, a vízmélység néhány centiméteres, a tó szélső részein pedig friss iszap alakult ki. Mindez nagyon kedvező a partimadarak számára. Vannak olyan fajok, például a bíbicek és a piroslábú cankók, melyeknél sikeres költés esetén már a fiókák is kirepültek, ők is duzzasztják a tavon tartózkodó madártömegeket. A sikertelenül költő madarak ebben az időszakban már nem kezdenek új fészkelésbe, inkább keresnek egy ideális helyet ahol aztán nyugodtan vedlenek, táplálkoznak és felkészülnek az őszi vonulásra. A Fehér-tó számukra is kiváló élőhely. Néhány, az északi tundrákon költő, nagyon megkésett vonuló faj egyedei szintén jelen vannak még, például a parti lilék és havasi partfutók.
Nagyon sok faj képviselői tartózkodnak most a tavon. A legnagyobb tömeget a bíbicek néhány százas csapatai alkotják, de száz fölötti a füstös cankók állománya is. Szép számmal van gólyatöcs, gulipán, piroslábú cankó, pajzsoscankó és nagy póling is. Néhány billegető-, tavi, erdei és réti cankó, valamint parti lile, havasi partfutó és kis póling is előfordul.
Érdekességként a napokban két székicsér is megjelent a tó észak-nyugati öblében. Csak éjszakázni jöttek be, a hajnali órákban pedig már távoztak is. A székicsér Magyarországon nagyon ritka fészkelő, költőállományát mindössze 40-50 párra becsülik. A kardoskúti Fehér-tavon eddig csupán néhány előfordulását regisztráltuk az elmúlt évtizedekben. A most felbukkant két példány valószínűleg sikertelen költés után keresett megfelelő pihenőhelyet.
A partimadarak mellett jelentős a Fehér-tavon éjszakázó sirályok mennyisége is. Több mint ezer dankasirály és csaknem ezer sztyeppi sirály tartózkodik itt. Néhány szerecsensirály, sárgalábú sirály, alkalomszerűen pedig egy-egy heringsirály is közéjük vegyül.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
