Jókai Mór a „nagy magyar mesemondóként” vált híressé, hiszen műveivel teljesen beitta magát az akkori és jelenlegi generációk diákéveibe. Hátrahagyott életművében megyénk számos városa és települése, köztük Békéscsaba is szerepel, melyekről itt olvashatnak részletesebben. Az író február 18-án ünnepelné 200. életévét. Városunk nagy becsben tartja személyét, az évtizedek során utcák és intézmények vették magukra nevét, ezzel is tisztelegve Békéscsaba díszpolgára előtt.
– A Jókai színház nevének története régre nyúlik vissza, amikor még egyszerűen csak Városi Színházként avatták fel épületét. Az ünnepségre hivatalos volt Jókai Mór is, aki sajnos megjelenni nem tudott, de a színházhoz írt három prológból az egyik az ő nevéhez is fűzhető – idézte fel Bojczán István, a teátrum színpadi műszaki csoportvezetője, akinek segítségével felelevenítettük, hogyan is lett Jókai a színház névadója.
(Forrás: KULTer.hu)
Műveiben tanúsított tisztelet és megemlékezés eredményeképpen Békés vármegye irányába, Csaba képviselő-testülete 1894. január 4-én rövid és ünnepélyes közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt: Jókai Mór díszpolgárrá választása. Ennek hatására utcákat, tereket, társaságokat és intézményeket neveztek el róla.
– Ideköthető az akkoriban igen gyakori amatőr színjátszó és műkedvelő körök időszaka, egyben az akkori legnagyobb, az 1920-as években létesült Vasas Műkedvelő Gárda működése is, melynek jogerős később utódja a Jókai Műkedvelő Gárda lett, melynek állandó társulata 40 fő környékén mozgott és rendszeres, színvonalas előadásokkal ajándékozta meg nézőiket, nemcsak a városban, de annak környékén is. A mindezt sikerre vivő Kenéz András nemcsak saját társulatát játszatta, egy évtized alatt összesen hat együttes közel huszonöt bemutatóját rendezte, néhányban pedig ő maga is szerepelt. A sikerszériának köszönhetően a társulat neve egybeolvadni látszott a színház épületével, pedig hivatalosan csak évekkel később kapta meg ma is ismert hivatalos nevét – fogalmazott Bojczán István.
A színház az átépített bejárattal az 1930-as években. (Forrás: FORTEPAN / Szávoszt-Vass Dániel adományozó)
1954-ben úgy döntött a város vezetése, hogy legyen Békéscsabának saját, rendes színháza, állandó társulattal és előadásokkal.
– A következő megoldandó probléma a színház neve volt, melyre olyan író nevét szerették volna használni, aki kötődik Békéscsabához és jól ismert nemcsak városi, de országos szinten is. Végül a történelmi előzmények összességének közösnhetően a választás egyetlen alkotó nevére eshetett, ez pedig Jókai Mór volt – tette hozzá.
Az országban található kevés Jókai-szoborból egy a színház aulájában található, mely Mladonyiczky Béla helyi szobrászművész keze munkáját dicséri.
Bojczán István, a Jókai színház színpadi műszaki csoportvezetője, a Mladonyiczky Béla által készített Jókai-szobor mellett (Fotó: Kintner Nikolett/behir.hu)
