– Miben látja a szakmai munkacsoport jelentőségét?
– Az energiaárak növekedése megmutatkozik az önkormányzat gazdálkodásában is. Tavaly januárban a villamos energiáért 60 Ft-ot fizettünk, augusztustól 170 Ft lett ez az ár, a közintézményi fogyasztásban a januári piaci ár már körülbelül 240 Ft lesz. A közvilágítás esetében még rosszabbak a számok, múlt év elején 70 Ft, augusztusban 170 Ft, idén egész évre 270 Ft az ár. A földgáz a nagyfogyasztók esetében tavaly és most is – egészen ez év októberéig – 160 Ft/m3, mivel az önkormányzat kétéves szerződést kötött. Viszont a kisfogyasztóknál az ár tavaly év elején 155 Ft/m3 volt, augusztustól decemberig 600 Ft/m3, 2023 januárjában pedig várhatóan 750 Ft/m3 lesz.
Az önkormányzat, az intézményekkel és gazdasági társaságokkal együtt 2022-ben villamos energiából 6,6 millió kWh-t használt fel, földgázból pedig 940 ezer köbmétert, így egymilliárdot bőven meghaladó költségemelkedést jelent az árak változása. A közgyűlés tavaly szeptemberben hozta létre az energetikai szakmai munkacsoportot. Ahhoz, hogy az energiaköltségekben megtakarítást érjünk el, egy megfelelő szakmai hátterű, valamennyi tevékenységet összehangolni képes, folyamatosan dolgozni tudó munkacsoport érdemi segítséget nyújthat.
– Kik a munkacsoport tagjai és mivel tudnak hozzájárulni az energiafelhasználás racionalizálásához?
– Vannak állandó tagok, magam, Varga Tamás alpolgármestertársam és Opauszki Zoltán, a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke mellett, dr. Bacsa Vendel jegyző, valamint a stratégiai és fejlesztési osztály vezetője és energetikusai, a városüzemeltetési és a pénzügyi osztály vezetői, továbbá a Békéscsabai Energia Esco Kft. ügyvezetője állandó meghívottak. Ugyanakkor az üléseken az adott feladattól függően más szakértők, intézményvezetők, illetve az önkormányzati cégek képviselői is részt vesznek. A munkacsoport döntő részt vállalt tavaly az energiahelyzet felmérésében, az energiacsökkentési lehetőségek feltárásában, a takarékossági feladatokat meghatározó közgyűlési döntések előkészítésében. A munka azóta is folyamatos, figyelemmel kell kísérni ugyanis az energiafelhasználás alakulását, a megtakarításokat célzó fejlesztések megvalósulását, és ha szükséges, újabb javaslatokat kell tenni a képviselő-testület számára, ugyanis döntéshozatalra a közgyűlés, és annak állandó bizottságai rendelkeznek felhatalmazással.
– A munkacsoport javaslatára intézkedéscsomagot fogadott el a közgyűlés a városi intézmények működésével kapcsolatban. Vannak-e ennek már látható eredményei?
– A novemberi soron kívüli közgyűlésen döntöttünk számos takarékossági intézkedés bevezetéséről; a legjelentősebb a hőmérséklet szabályozása volt. Bizonyos szolgáltatások tekintetében korlátozásokról is döntöttünk, ezek nagyobb része januártól tavaszig van érvényben. Minden bizonnyal szükség lesz további intézkedések meghozatalára, hiszen az árammal nyáron is kell takarékoskodni, és persze októberben kezdődik majd az új fűtési szezon. Az elmúlt év utolsó hónapjainak adatai alapján bizakodóak lehetünk. A takarékossági intézkedéseknek – és az enyhébb télnek – köszönhetően az önkormányzat egészét tekintve a 2022. évi áramfogyasztás 7,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint a megelőző évben, a földgázfogyasztás pedig 15 százalékkal. Amennyiben azonban csak az utolsó negyedév adatait nézzük, az elért megtakarítás az áram esetében 25, a gáznál közel 50 százalékos. Valamennyi intézmény és cég komolyan veszi a takarékosságot, megteszik a szükséges intézkedéseket, betartják az előírásokat. A működési korlátozások csak ezután hoznak eredményt, de nem is ezek további erősítése a cél, hanem az energiával való ésszerű gazdálkodás. Idén további 10 százalékkal lenne szükséges mérsékelni a fogyasztást.
– Milyen feladatokon dolgozik most a munkacsoport?
– Jelenleg a közvilágítási korlátozásokra vonatkozó további lehetőségeket vizsgáljuk. Sajnos a közvilágítás ára egész évre rögzítve van, és nagyon magas. A díszvilágítást és egyes külterületek világítását már lekapcsoltuk, de a közvilágítási költség így is több mint két és félszeresére nőhet, bőven meghaladva a félmilliárd forintot, ha nem lépünk. Csak olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek a közbiztonságot és a közlekedés biztonságát érdemben nem veszélyeztetik, például az éjszakai órákban a fényerő csökkentése a lámpák egy részénél.
