– Miért hiszik azt sokan, hogy a bábozás csak a gyerekeket szórakoztatja?
– Ez elsősorban társadalmi kérdés. Német területről érkezett hozzánk a bábjátszás, akkor mintegy vásári komédiaként lépett be az életünkbe, ami igenis a felnőtteknek szólt. A vásári komédia sajátja éppen az, hogy az aktuális történelmi témákat dolgozza fel és érteti meg a társadalom többi tagjával, tehát azt, ami éppen történik, olyan karakterekkel, akiket ki lehet nevetni. A szocializmus Magyarországon nem nagyon segítette a felnőtt műfajok kibontakozását. Most azon dolgozunk, hogy a felnőtt bábszínházaknak legyen nézője. Mindenki úgy szocializálódott, hogy a bábszínház az a gyerekeknek szól, pedig ez nincs teljesen így.
– Van olyan előadás, amely felnőtteknek szól elsősorban?
– Ilyen a Mary és a tenger, de itt voltunk nálunk Kis Ágnes, aki Lugosi Béla történetét dolgozta fel felnőtteknek. Ennél természetesen sokkal több előadás létezik, de az a lényeg, hogy sokan gondolják azt, hogy ez a játékos és csodákkal teli világ csak a gyerekeké. Pedig a bábszínház nem korosztály kérdése, hanem egy műfaj.
– Hogy érheti el a művész, hogy ne őt, csak a bábjait figyeljék?
– Ez egy színészi, szakmai technika. A színész a koncentrációját a bábfigurába helyezi. Erről leginkább a színészek tudnának beszélni, de ez egy megtanulható dolog, amit, ha jól használnak, akkor úgymond mozdulatlanok tudnak lenni a bábok mögött. Ezáltal a báb éltre kél.
Hogy kell elképzelni a munkátokat a mindennapokban? Hogy születik meg az ötlet, hogyan lesz az ötletből báb?
– Először elkezdünk beszélgetni a résztvevőkkel és közösen találunk ki egy-egy tematikát, lehetőséget, amelynek kapcsán mindig szóba kerül egy alkotó. Gyakorlatilag ez egy folyamat, ami mindig hoz valakit, akivel dolgozunk, illetve ő is hoz valakit és így tovább. Mindig van egy rendező vagy egy dramaturg, akinek van konkrét elképzelése és ajánl egy díszlettervezőt, bábkészítőt, jelmeztervezőt, koreográfust, zeneszerzőt, és az így összeállt csapat a mi embereinkkel együtt kezd el dolgozni a végső produktumon.
– Mitől igazán jó egy bábjáték?
– Nagyon sok mindentől függ. Lehet nézni az aktualitását, a színész felkészültségét, a rendező alkotói mondanivalóját, a látványtervező vizualitását, a különböző technikai megoldásoktól, de valószínűleg nem az én feladatom megmondani, hogy mitől lehet jó egy-egy előadás.
– Nyáron lesz a XVIII. Nemzetközi Bábfesztivál. Hogyan állnak az előkészületekkel?
– Minden résztvevővel megegyeztünk, illetve folyamatos a kommunikáció. A költségvetést is tisztáztuk. Minden nap angolul levelezek külföldi társulatok vezetőivel. Szó szót követ, de lesz bábfesztivál nyáron, amire nagyon készülünk.
