A miniszteri sajtótájékoztatót dr. Takács Árpád, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főispánja nyitotta meg. A főispán kiemelte, dr. Navracsics Tibor egy egész napot töltött Békéscsabán, amelynek részeként találkozott a járási hivatalok vezetőivel és tájékozódott a szakigazgatási szervek, a járási hivatalok feladatellátásáról. Ezt követően találkozott a dél-alföldi fejlesztési zóna kormánybiztosával, Bányai Gáborral, illetve az országgyűlési képviselőkkel, akikkel Békés vármegye kitörési lehetőségeiről egyeztetett. Zárásként pedig a Békés vármegyei települések vezetőinek a Versenyképes Járások elnevezésű programról a tartott tájékoztatót.
Dr. Navracsics Tibor elmondta, bő egy hete jelentette be a Versenyképes Járások programot és indult el az ezzel kapcsolatos vita. Az egyeztetés jelenleg is folyik, egyrészt az önkormányzati szövetségek képviselőivel, másrészt frakciókkal, országgyűlési képviselőkkel, harmadrészt pedig a polgármesterekkel és helyi politika szereplőivel.
– Az a célunk, hogy január elsejétől egy olyan programot tudjunk elindítani, amely csökkenti a területi egyenlőtlenségeket Magyarországon. Ma óriási a fejlődési szakadék az országon belül. Budapest az Európai Unió átlaga felett jóval, 156 százalékkal teljesít, miközben az utána következő legfejlettebb régiónak tekinthető közép-dunántúli régió 71 százalékon áll, tehát az Európai Unió átlaga alatt. A dél-dunántúli illetve a Dunán inneni térségek pedig ez alatt helyezkednek el – ismertette a miniszter.
Dr. Navracsics Tibor kifejtette, a Versenyképes Járások programban a 2025-ös iparűzésiadó-növekmény egy részéből olyan településfejlesztési pályázati alapot hoznának létre, amely révén különböző térségi projektekkel, adott esetben hozzá adott támogatást is lehet kapni. Különösen így van ez Békés vármegye esetében, hiszen a kiindulópontja a koncepciónak az, hogy azon járások esetében, ahol az iparűzésiadó-növekmény 2025-ben vélhetően a 250 millió forintot nem éri el, ott a költségvetés kiegészíti azt, és 250 millió forint lesz a pályázati összeg. Megyeszékhely központú járások esetében, mint amilyen a Békéscsabai Járás is, amennyiben a növekmény az 500 millió nem éri el, akkor 500 millió forintra egészíti ki a költségvetés a pályázati összeget.
– Ha innen nézzük, akkor Békés vármegye egyértelmű nyertese a Versenyképes Járások programnak, hiszen a Békéscsabai Járás így 500 millió forintból, a többi járás pedig 250 millió forintból gazdálkodhat majd 2025-ben. Célunk az, hogy amikor megjelöljük a pályázati köröket, azaz, hogy milyen témában lehet pályázni, akkor úgy a fejlesztés, úgy az üzemeltetés megjelenjen ezen célok között, hiszen pontosan tudjuk, hogy az önkormányzatok számára problémát jelent az, hogy az elmúlt évek fejlesztéseit ma szinten kell tartani, üzemeltetni kell, fenn kell tartani. Sok esetben az infláció következtében az önkormányzatokra ez fokozott anyagi terhet ró – folytatta.
A térségi projektek kidolgozása érdekében járási szinteken fejlesztési fórumok jönnek létre, a fejlesztési fórumok tagjai az adott járásban az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei, elnöke pedig a megyei közgyűlés elnöke. A fejlesztési fórumok üléseire meghívást kapnak az országgyűlési képviselők is, ők is részt vehetnek, ők is hozzászólhatnak ezekhez a témákhoz.
Dr. Navracsics Tibor kiemelte, volt egy másik napirendi pontja is a polgármesteri fórumnak. A miniszter tegnapi napon egyéni képviselői indítványként törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki fizetések rendezése érdekében.
– Jelenleg az önkormányzati törvény tételesen szabályozza a polgármesterek fizetését, ez gyakorlatilag azt tenné szükségessé, hogy minden egyes emelésnél egy kétharmados törvényt kell módosítanunk, amely nehézkessé teszi az egész folyamatot. Éppen ezért arra tettem javaslatot, hogy arányszámot használjunk. A nemzetgazdasági átlagkereset meghatározott arányát érvényesítenénk az egyes polgármestereknél – sorolta Navracsics Tibor.
Kifejtette, ma a nemzetgazdasági átlagkereset 650 ezer forint körül van valahol, ehhez képest tudják számolni a különböző polgármesteri keresetek.
Az 500 fő alatti teleülések esetében ez 1.25-szeres, 501 és 1500 fő közötti lakosságszámú település esetében 1.75-szeres, 1501 és 2000 fő esetében a nemzetgazdasági átlagkereset kétszerese, 2001 és 5000 fő esetében 2.25-szerese, 5001 és 10 ezer lakosságszámú település esetén a nemzetgazdasági átlagkereset 2.5-szerese, 10001 és 30 ezer esetén háromszorosa, a harmincezer fő feletti lakosság esetén pedig a 3.5-szerese. Főpolgármester esetén a nemzetgazdasági átlagkereset hatszorosa, megyei jogú áros polgármestere és a fővárosi kerületek önkormányzatának polgármesterei a nemzetgazdasági átlagkereset 4.5-szerese, a vármegyei önkormányzatok elnöke ennek négyszeresének megfelelő illetményre lenne jogosult, amennyiben az országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot.
