– Megható és felemelő megtiszteltetés ez számunkra – fogalmazott Dr. Gyucha Attila. Hozzátette: az elismerés átvételekor arról beszélt, hogyan alakult át az évek során az „itt van dolgunk” szemlélete az „itt vagyunk otthon” érzésévé.
Felidézte, hogy amikor 2000-ben kutatóként először érkeztek Vésztőre, céljuk a régmúlt emlékeinek feltárása volt. Az elmúlt több mint negyedszázad során azonban ennél is fontosabb küldetésük lett: felelősséget vállalni Vésztő páratlan régészeti örökségének megőrzéséért, védelméért és méltó bemutatásáért.
A rendezvényen az alábbi laudáció hangzott el:
Dr. Gyucha Attila és Dr. William A. Parkinson: „Vésztő Díszpolgára” cím!
A kitüntető címek adományozásáról szóló önkormányzati rendelet értelmében „Vésztő Díszpolgára” kitüntető cím adományozható annak a magyar, vagy külföldi állampolgárnak, aki a település határain túlmutató, kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, széles körű megbecsülést kiváltó tevékenységet végezett.
Ezt a kitüntetést 2026. évben a képviselő-testület Dr. Gyucha Attila és Dr. William A. Parkinson régészek számára együttesen adományozta, akik Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen több évtizedes, kiemelkedő tudományos, oktatási és örökségvédelmi tevékenységükkel Vésztő város hírnevét nemzetközi szintre emelték.
Vésztő-Mágor, az Alföld legnagyobb tell (halom) települése, egymásra rakódott régészeti rétegekben őrzi az újkőkortól a középkorig terjedő megtelepedés emlékeit. Kiemelkedő értéke az 1986-ban megnyitott, Európában egyedülálló, eredeti helyén megőrzött régészeti metszet. E kivételes örökség kutatásában és megóvásában Dr. Gyucha Attila és Dr. William A. Parkinson az 1990-es évek végétől új nemzetközi fejezetet nyitott.
Közös történetük 1998-ban kezdődött. William A. Parkinson, a University of Michigan akkori doktorandusza kutatási partnereket keresve érkezett Békéscsabára, ahol találkozott Gyucha Attilával, a Munkácsy Mihály Múzeum régészével. Egy hosszúra nyúlt esti beszélgetés végén egy söralátétre jegyezték fel az Ifi Casinóban a következő öt évük közös kutatási terveit. E sorsfordító találkozásból született meg a Körös Regionális Régészeti Program, és vele egy több mint negyedszázados szakmai szövetség és barátság. Kapcsolatuk mélységét jelzi, hogy Bill Parkinson később Gyucha Attila esküvői tanúja lett.
William Parkinson és Gyucha Attila – Forrás: William Parkinson Facebook oldala
A Vésztőn és a Körös-vidéken megkezdett kutatások modern, több tudományágat összekapcsoló módszereket honosítottak meg, és kutatók, hallgatók nemzedékeit vonzották a térségbe. A 2021-ben elindított Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Programmal munkájuk új irányt kapott. A múlt feltárása mellett az egyedülálló látványszelvény hosszú távú megőrzésén és méltó bemutatásán is dolgoznak.
Közös munkájuk és a Vésztő-Mágoron kibontakozó tudományos és oktatási tevékenység egyik legszebb eredménye, hogy ma már az általuk tanított szakemberek második nemzedéke is visszatér a Körös-vidékre. Egykori hallgatóik és fiatal munkatársaik önálló projekteket indítanak, új kutatási kérdéseket és célkitűzéseket fogalmaznak meg, tovább vizsgálva a térség, benne Vésztő és Vésztő-Mágor tudományos értékeit és lehetőségeit.
Dr. Gyucha Attila régészprofesszornak több otthona is van. Saját szavaival megfogalmazva, ő ma is „jaminai, tót gyerek”. Így Békéscsaba nála hol az első, hol a második helyen áll. A másik otthon a Georgia állambeli, Atlanta közelében fekvő Athens, ahol feleségével él és dolgozik. A nyári hónapokban azonban immár huszonhat éve Vésztő válik első számú otthonává.
A hosszú esztendők alatt a város közösségének szerves része lett; munkatársakra, barátokra és a szakmán túlmutató közös emlékekre talált. Vésztőn és a környező településeken a munka emberi kapcsolatokat, bizalmat és valódi közösséget teremtett.
Dr. William A. Parkinson manapság főként a háttérmunkában végez Vésztő és a térség számára pótolhatatlan, maradandó munkát. Amikor csak teheti, minden évben visszatér a csapathoz. Magyarországhoz és Vésztőhöz fűződő kötődését aligha fejezhetné ki szebben, mint hogy szinte tökéletesen megtanult magyarul beszélni. Amikor a vésztő-mágori régészeti szelvényben munka közben látogatók fordulnak hozzá, természetes közvetlenséggel magyar nyelven is teljes tárlatvezetést tart.
Tudományos tekintélye mellett ez a figyelem és nyitottság tette őt is a helyi közösség megbecsült tagjává. Az eltelt évtizedek alatt Vésztő lakói is hozzászoktak a régészcsapatok jelenlétéhez. Természetessé vált, hogy külföldi szó tölti meg a város bizonyos helyeit, miközben bárhol is dolgozik a csapat a Körös-vidéken, otthona és központja mindvégig Vésztő marad. Kettejük munkáját a kezdetektől Vésztő mindenkori városvezetése és képviselő-testülete támogatta, felismerve, hogy e két kutató jó értelemben vett megszállottsága, hűsége és a hely iránti megbecsülése ritka és maradandó érték.
Dr. Gyucha Attila és Dr. William A. Parkinson munkássága Vésztő-Mágort „a Tudomány Világtérképére” helyezte. Általuk a város neve nemzetközi kutatásokban, egyetemi képzésekben, tudományos közleményekben és rangos kiállításokon vált ismertté. Ennél is fontosabb azonban, hogy mindezt nem kívülállóként, hanem Vésztő közösségéhez tartozó emberként tették. Több mint negyedszázados szolgálatuk tudományos teljesítmény, emberi hűség és közösségteremtő erő egyszerre; méltó alapja annak, hogy Vésztő városa legmagasabb erkölcsi elismerésével fejezze ki háláját."
***
Gyucha Attila egy korábbi, fantasztikus című interjúnkban mesél gyermek- és fiatalkoráról, békéscsabai kötődéséről, valamint szakmai pályájának fontos állomásairól. Felidézi punkzenekaros éveit, amikor a Kiss Manyi És Mindjárt Hányok Reflexplease és később más formációk tagjaként lépett fel, miközben a város pezsgő kulturális életét is meghatározó élményként őrzi.
Elmondja, hogy mindig régész szeretett volna lenni, bár az újságírás is komolyan érdekelte, végül a szegedi egyetemen találta meg hivatását. Tizenhárom évet dolgozott a Munkácsy Mihály Múzeumban, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol ma a Georgiai Egyetem professzoraként kutat és oktat.
Hangsúlyozza, hogy Békéscsabához továbbra is erősen kötődik: rendszeresen hazajár, itt is dolgozik, és máig megőrizte csabai lakását. Az interjúban arról is beszél, hogy a régészet számára nem a kincsvadászatról, hanem a múlt hiteles megismeréséről szól, ezért az Indiana Jones-filmek romantikus világát inkább szórakoztató fikciónak tartja, mint szakmai példának.
