II. Diákok foglalkoztatása

Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt,

  • aki a 16. életévét betöltötte,
  • iskolai szünet időtartama alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

 

A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál?

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a ’T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adó- és vámhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

 

Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:

  • munkaviszonyban;
  • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel);
  • egyszerűsített foglalkoztatás keretében,
  • háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).

Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, a tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

 

Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?

A diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében.

A tanuló

  • 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót,
  • 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, és
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Az adót és a járulékokat a munkáltató vonja le és gondosodik az adó- és vámhatóság felé történő befizetésről, bevallásról is.

 

Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?

A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli 10 százalékos költségelszámolás.

Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik  annak az állami adó- és vámhatóság felé történő bevallásáról is. A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.

 

Végezhető-e a diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is?

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

  • mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
  • alkalmi munkára.

A tanulókat érintően a vonatkozó törvény nem tartalmaz különleges, eltérő rendelkezéseket.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti.

A jövedelemről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészíteni az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni.

 

 

A tanuló iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkája alapján fizet-e járulékot?

Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. A részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelem, melyből le kell vonni és meg kell fizetni a személyi jövedelemadó előleget.

 

A keresetről, díjazásról milyen igazolásokat kell kiadni?

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adniuk a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.

 

Milyen szabályok vonatkoznak a háztartási munkára?

Háztartási munkának minősül például

  • lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás,
  • gyermekfelügyelet, korrepetálás,
  • otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként ilyen munkát végez, akkor nem lesz biztosított, és jövedelme után adó- és járulékfizetés sem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazottként foglalkoztatott diák kéri, a munkáltató köteles a kifizetett munkabérről igazolást adni.

 

Békéscsaba, 2018. február

Forrás: http://www.nav.gov.hu/

Megosztás: