A romák rendszerint családi és baráti környezetben töltik a szentestét és a karácsony másnapját, óriási dínom-dánomot csapnak – árulta el a békéscsabai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Kovács Erzsébet kiemelte: az ünnepek alatt igazi "koleszterinbomba fogásokat" készítenek: főként pörkölteket és más, húsos ételeket.
– A romák úgy ünneplik a karácsonyt, hogy a többségi társadalomhoz képest – akik a halat, halászlevet, halas ételeket készítik el – mi inkább a húsfélékre helyezzük a hangsúlyt. Töltött káposztát, tyúkos káposztát, cigánykenyeret (a bokolyit) készítünk, a sütemények közül pedig a bejgli semmiképp nem maradhat el – hangsúlyozta Kovács Erzsébet.
Már az adventi időszakban sülnek a platzchenek
A német nemzetiség a magyarokhoz hasonlóan készül a karácsonyra, hiszen Magyarország Németországtól vette át az ünnepi szokások jó részét – fogalmazott a csabai Német Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke. Egeresi Mária kiemelte: a németek két tradícionális süteményt készítenek az ünnepek alatt: a vaníliás, mandulás kiflit és a diós puszedlit.
– A karácsonyra való készülődés, az advent nagyon fontos időszak Németországban, hiszen már ebben az időszakban sütni kezdik a karácsonyi süteményeket, például a platzcheneket, a karácsonyi aprósüteményeket. Szentestére egy egész, nagy doboz összegyűlik ezekből a desszertekből – árulta el a nemzetiségi önkormányzat alelnöke.
A szlovákoknál kapusznyica készül
A csabai szlovákok egyik közkedvelt karácsonyi és szilveszteri étele a káposztaleves, azaz a kapusznyica. A fogást füstölt szalonna-zsír alapon készítik, majd savanyú káposztát tesznek hozzá, félig megfőzik és karikára vágott füstölt, lángolt kolbászt tesznek hozzá, tejfölös rántással sűrítik és úgy tálalják.
A szlovákok böjtöléssel is készülnek az ünnepekre – fogalmazott Békéscsaba Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke. Kiszely András kiemelte: a böjtöt követő étkezésnek és a karácsonyi asztalnak, illetve az azon elhelyezett étkek sorának fontos szerepe van a szlovákoknál. Hozzátette: a különböző ételféleségeken kívül az asztalra vagy az asztal alá tett egyéb tárgyaknak mágikus erőt tulajdonított a nép, de fűződtek ezekhez keresztény magyarázatok is.
– A vacsora elején a gazda a legszebb almát, amelyet félretettek a nyár végén – direkt szentestére – elővette és annyi cikkre szelte fel, ahányan ültek az asztal körül. Ez az összetartozás, a családi egység szimbólumaként szolgált. Apperitívként használták továbbá a fokhagymát mézzel, amely az egész éves egészséget szolgálta – ecsetelte Kiszely András.
Az elnök hozzátette: további babonás szokás a szlovákoknál a diótörés. Úgy tartják, hogy akinél egészséges a dió, az a következő évben is egészséges marad, akinél viszont romlott volt a dió, az vélhetően komoly betegségséggel küzd majd meg az adott esztendőben.
