Ítéletet hozott a Gyulai Törvényszék abban a tárgyalássorozatban, melyben a Harruckern János Közoktatási Intézmény volt vezetői, pedagógusai ültek a vádlottak között, összesen huszonnégyen.
Az I. rendű vádlottat a bíróság 211 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, 71 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, valamint 166 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt – halmazati büntetésül - 2 év börtönbüntetésre, és a közoktatási intézmény vezetői foglalkozás gyakorlásától 5 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette – tájékoztatott dr. Marton Erika sajtótitkár.
A bíróság a II. rendű vádlottat 22 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, valamint 221 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt – halmazati büntetésül – 6 hónap börtönbüntetésre, valamint a közoktatási intézmény vezetői foglalkozás gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság 3 év próbaidőre felfüggesztette. A III. rendű vádlottat 234 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt – halmazati büntetésül – 6 hónap börtönbüntetésre, valamint a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától 1 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság 3 év próbaidőre felfüggesztette. A IV - XXIV. rendű vádlottakat közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért velük szemben – halmazati büntetésül - 36 000 és 198 000 forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabott ki. Rendelkezett a bíróság a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült összesen 4 667 016 forint bűnügyi költség viseléséről.
Az ügyben a vádlottakkal szemben a Békés Megyei Főügyészség 2013. szeptember 5-én emelt vádat. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű vádlott egy közoktatási intézmény igazgatójaként egy egyéni céggel 2007-ben, illetve 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött, melynek alapján a képzési díjból az egyéni cég személyenként, félévente 40 000 forintot fizetett, az intézmény pedig az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosította a középiskolai tanulmányok elvégzését, majd ezt követően az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét. Ennek alapján az egyéni cég összesen 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést úgy, hogy a hallgatók a négy évfolyamra előírt képzést négy félév alatt sajátíthatták el.
Az érintett időszakban a II. rendű vádlott volt az intézmény általános igazgatóhelyettese, aki tudta, hogy az érettségire való felkészítésre kizárólag iskolarendszerű felnőttoktatás keretében lett volna lehetőség. A képzésen nem történt meg a tanulói jogviszonyt keletkeztető beíratás, továbbá az I. rendű vádlott a megkötött szerződések alapján, a feltételek fennállása és egyedi kérelem nélkül, egységesen engedélyezte az egyes évfolyamok előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítését. A képzés az intézmény pedagógiai programjában nem szerepelt, nem határozták meg a tananyagot, a beszámoltatás módját. A felnőttképzést 2008. augusztus 1-jétől a III. rendű vádlott vezette. A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, és az osztályozás sem volt megfelelő, mivel a tanítási év végén osztályozó vizsgát kellett volna tenniük a tanulóknak. A diákok ehelyett az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki, amelyet minden esetben legalább elégséges osztályzattal értékeltek.
A II. rendű vádlott általános igazgatóhelyettesként utasította a III. rendű vádlottat, hogy intézkedjen az osztályok naplójának utólagos kiállítása felől úgy, hogy évközi érdemjegyek is szerepeljenek benne. Ennek célja az volt, hogy a pedagógiai programban nem szereplő, más sajátos munkarendű, így osztályozó vizsga köteles felnőttoktatás - a valóságtól eltérően - a pedagógiai programban szereplő levelező óraszámú képzésként kerüljön adminisztrálásra. A III. rendű vádlott utasítására a pedagógusok 2009-ben a ténylegesen megtartott tanórákon túl továbbiak megtartását is igazolták, illetve részben olyan tantárgyakat is igazoltak, melyeket az adott évfolyamon nem oktattak, évközi érdemjegyeket írtak be a naplókba. A naplókat részben újraírták, részben pedig szabálytalanul kijavították. Az osztályfőnöki teendőket ellátó vádlottak a III. rendű vádlott utasítására a naplókba utólag beírt évközi érdemjegyek alapján állították ki a közokiratnak minősülő törzslapokat, bizonyítványokat. Olyan személyeknek is állítottak ki bizonyítványt, akik ténylegesen nem vettek részt a képzésben.
Az intézményben megsértették az érettségi vizsgára való jelentkezés szabályait is azáltal, hogy az I. rendű vádlott a jelentkezés elfogadását kizárólag a 9-11. évfolyamra fizetendő képzési díjak kiegyenlítéséhez kötötte, és így az intézmény összesen 211 tanulót jelentett le az érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe, melyből 4 tanuló jelentkezési lapot sem töltött ki. A IV-XI. rendű vádlottak közül ketten az osztályfőnöki teendők ellátásán túl szaktanári feladatokat is elláttak, míg a XII-XXIV. rendű vádlottak csak szaktanárként dolgoztak. A vádlottak által elkövetett cselekmények minősítése során lényeges, hogy azon szaktanárok cselekményei, akik az osztálynaplók kitöltésében vettek részt, bűnsegédként elkövetettként minősülnek, míg az osztályfőnökök – akik ennek alapján kiállították a törzslapokat és bizonyítványokat – társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást valósítottak meg.
A büntetés kiszabása során a bíróság figyelemmel volt az elévülési időt meghaladó időmúlásra, illetve arra is, hogy a vádlottak önhibájukon kívül hosszabb időn át álltak büntetőeljárás hatálya alatt. Az ítélet nem jogerős.
Forrás: Gyulai Törvényszék
