Több mint 15 milliárd forintból 86 településen, köztük Békéscsabán is modernizálja a hulladékkezelési technológiákat a DAREH. A beruházás keretében Békéscsabán egy 120 ezer tonna kapacitású hulladékfeldolgozó-üzem és válogatómű, valamint egy 30 ezer tonna kapacitású komposztálót épült. Orosházán, Makón, Szentesen és Szeghalmon új átrakó állomásokat, Dévaványán, Gyulán, Makón, Mezőhegyesen, Orosházán, Szeghalmon és Vésztőn új hulladékudvarokat hoztak létre, a lakosságnál és a vállalkozásoknál pedig szelektív hulladékgyűjtő edényeket és komposztáló edényeket helyeznek ki.
A mezőmegyeri hulladékválogató-mű átadásával egybekötött projektzáróján Békéscsaba önkormányzatának részéről Nagy Ferenc alpolgármester, a DAREH részéről Dávid Zoltán elnök, a kivitelező Közgép részéről pedig Reizer Bálint projektfelelős beszélt a 15 milliárdos beruházásról, és annak hatásairól.
– Minden fejlesztésnek, minden beruházásnak örülünk,így annak is, hogy egy korábbi döntés eredményeként itt, Békéscsabán épült meg a hulladékválogató-mű. Ebben az esetben 86 település közös beruházásáról, közös eredményéről van szó. Szeretnénk, hogy a továbbiakban a megfogalmazott elvárásoknak, céloknak megfelelően működjön ez a rendszer. Az üzemeltetési koncepciót illetően vannak dolgok, amelyekben eltérően gondolkodunk, de olyan változások várhatók a hulladékgazdálkodás szabályozásában, hogy ezek az ellentmondások tisztázódhatnak. Bízom benne, hogy a beruházásnak köszönhetően így a régióban korszerű hulladékgazdálkodás valósulhat meg – fogalmazott Nagy Ferenc alpolgármester.
Dávid Zoltán szerint olyan mérföldkőhöz érkezett a társulás, amely a múltból építkezve a jelen döntő pillanatát megélve a jövőre van hatással. Az uniós és állami források bevonásával megvalósult projekt a végéhez ért, de ezzel új időszámítás kezdődik: most jön a rendszer működtetésének az elindítása.
– Közös munkánk egy részével végeztünk, a másik viszont most kezdődik. 15 milliárdos összeget kaptunk arra, hogy modernizáljuk a hulladékgazdálkodást a társult 86 településen. A beruházás célja a hulladék-képződés csökkentése, az újrahasznosítás növelése a dél-alföldi régióban, így csökkentve a környezetterhelést, és magasabb életminőséget biztosítva az itt élőknek. A lakosság esetében ez a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés biztosítását jelenti – mondta a DAREH elnöke.
Dávid Zoltán leszögezte: a társulás már eddig is sokat tett a környezet megóvásáért, például a bezárt hulladéklerakók rekultivációjával. A jövőben az új rendszer bevezetése jelent nagy feladatot. Egy hasonlattal élve megjegyezte: a számítógép működtetéséhez a hardver és a szoftver is elengedhetetlen. A vállalások eléréséhez, a rendszer működtetéséhez az uniós forrásokból megvalósult beruházások, gépek berendezések, feltételek biztosították a hardvert. A szoftver pedig a rendszert működtető emberek viselkedése lesz: a felelős döntéseket meghozóké, a mindennapokban a hulladékot „előállítóké”. A rendszernek fenntarthatónak kell lennie, ezt a hamarosan megszülető új törvény is befolyásolja majd. A fenntartható fejlődés elve szerint olyan fejlődésre van szükség, amely, úgy elégíti ki a mostani nemzedék szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció életfeltételeit.
– A projekt keretében mi azt vállaltuk, hogy a térségben keletkező, anyagában hasznosítható hulladékok mennyisége közel háromszáz százalékkal nőni fog, a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyisége pedig 73 százalékkal csökken. A projekt keretében elindult az a szemléletformálás, amitől azt várjuk, hogy a lakosság igénybe is vegye a rendelkezésre álló szelektív hulladékgyűjtés adta lehetőséget – tette hozzá Dávid Zoltán.
Szilágyi Csaba kivitelező mérnöktől megtudtuk, hogy a mezőmegyeri létesítmény három önálló elemből áll, egy fogadó és válogató csarnokból, végtermék-válogató csarnokrészből és komposztálókból ami a biológiailag bomló hulladékok kezelésére szolgál.
Reizer Bálint arról beszélt, hogy kivitelezési szerződésük három fő létesítménycsoport létrehozásáról szólt: az első a hulladékudvarok kialakítása, ahová a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladékot el tudja vinni, a második az átrakó állomások léterhozása, ahol a vegyesen gyűjtött kommunális hulladékot egy átrakást követően a központba továbbítják, a harmadik pedig a Békéscsabán megvalósult hulladékkezelő központ. Megtudtuk azt is, hogy a kivitelezésben közel hatvan alvállalkozó volt érintett az összes helyszínen, ez mintegy 300 fő együttes munkáját jelentette. A hulladékudvarokból a hulladék a békéscsabai feldolgozóba kerül, ami Magyarország egyik legnagyobb kapacitású hulladékkezelő telepe.
Szilágyi Csaba kivitelező mérnöktől megtudtuk, hogy a mezőmegyeri létesítmény három önálló elemből áll, egy fogadó és válogató csarnokból, végtermék-válogató csarnokrészből és komposztálókból ami a biológiailag bomló hulladékok kezelésére szolgál.
A mintegy 6 hektáros telepen minden megtalálható, ami a hulladék komplex kezeléséhez szükséges. Előremutató, hogy optikai, illetve röntgen elven működik a válogatás, biztosított mind a kommunális, mind a szelektív hulladék feldolgozása és a hasznosítható másodnyersanyagok leválogatása is. Az új technológiának köszönhetően a békéscsabai üzem Közép-Európa legmodernebb szemétfeldolgozó létesítményei közé sorolható.
Mikóczy Erika
