Mint arról már korábban beszámoltunk, a magyar holokauszt békéscsabai és Békés megyei áldozatai deportálásának 74. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap délelőtt, a békéscsabai városháza udvarán. Ezt követően három órakor, a ligeti zsinagógában folytatódott az 1944-ben elhurcolt és kivégzett zsidók előtti tisztelgés.
– Döbbenten állok most önök előtt, hiszen több évtizedes álmunk,. hogy a mártírjaink neveit megörökítő emlékműnél emlékezzünk meg immár harmadszorra – így kezdte köszöntőjét dr. Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke, aki úgy folytatta: nem számított 74 évvel ezelőtt az, hogy idős, fiatal, férfi vagy nő, aki zsidó volt és kitoloncolták az országából, az szinte mind meghalt.
– A csabaiak közül a munkaképesnek minősített 250-300 ember került a birkenau-i lagerba, a többieket, körül-belül 1900 idős békéscsabai lakost, anyákat és gyermekeiket, Dr. Silberfeld Jakab neológ és Tigermann Ignác ortodox főrabbival és családjával együtt még ezen a napon gázkamrában gyilkolták meg – emlékeztetett az elnök.
Ezt követően Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke tartott történelmi visszaemlékezést a békéscsabai zsidókról. Felelevenítette, hogy a 18. század közepétől éltek ebben a térségben, ezt követően több, mint egy évszázadon keresztül asszimilálódtak a társadalomhoz, amely a 19. századra teljesen elfogadta őket. Hozzátette: az 1930 évektől a magyar és német kapcsolat erősödésével és Hitler "közellenség" kikiáltásával ez a helyzet Magyarországon is megváltozott. 1944 áprilisában Németország megszállta hazánkat, amely így teljesen elvesztette szuverenitását - tette hozzá az elnök.
– Először a három zsidótörvény bevezetése, majd a megszállás és az ország teljes szuverenitásának elvesztése vezetett odáig, hogy megszűnt a korrigálás lehetősége és elindult a rendkívül sok szenvedést hozó folyamat, az úgynevezett zsidó házak kijelölése, majd a gettóba hurcolás és végül a deportálás – emlékeztetett Domokos László.
Fotó: Bucsai Ákos
