Weöres Sándor: Napok a holdbeli csónakos című mesejátékával folytatódott a program a Gyulai Várszínházban. A darabot Bucz Hunor rendezésében a Térszínház adta elő a vásári, képmutogató dramaturgiát felhasználva, gyerekek és felnőttek számára egyaránt figyelemkeltő módon.
Az előadás alatt a gyerekek szinte már azt követően tapsolni kezdtek, hogy leültek, pedig még el sem kezdődött az előadás. A darab rendezője szerint a mese az ember és a teremtő kapcsolatát mintázza, így komoly filozófiai tartalommal is bír. Az előadás ezt a köteléket úgy mutatja be, hogy a gyerekek számára is érthető legyen. Vitéz László, a kiszolgált katona és felesége a mitikus őshazába vezeti a nézőt, hogy az ifjúság nagy kalandjáról, a szerelmesek bujdosásáról, hányattatásáról és egymásra találásáról meséljen.
Bucz Hunor rendező kifejtette: a bölcselet alapkérdéseit, például azt, hogy ki és miért vagyok én, az ember már kisgyerekkorban felteszi magának. Nem is tehet mást a művészet, a művészeti alkotás, minthogy ebben a feltevésben mozog, ezért az előadás a kisgyermektől az aggig mindenkihez szól.
A három művész bábokkal és élő játékkal meséli el a fordulatos cselekményt, illetve kelti életre a közel két tucat szereplőt. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója elmondta: azért választották ki ezt az előadást, mert azt a gyerekek, a szüleik, a nagyszüleik is élvezhetik. Az darab után a bábokhoz is hozzáférhetnek, amelyeket megtapogathatnak, kipróbálhatnak. Ezt követően az érdeklődők a művelődési házban a Tünet Együttes Az éjszaka csodái című összművészeti előadását láthatták.
