A népszerű nevek, akárcsak a divat, folyamatosan változnak. Russell Golman, a Carnegie Mellon Egyetem munkatársa és kollégái a Psychological Reviewban megjelent tanulmányukban a viselkedés efféle változásainak okait vizsgálják – számol be a Phys.org. Az elemzéshez egy matematikai modellt fejlesztettek ki, amely megmutatta, hogy az állandó alakulás hátterében az eltérő motivációk, valamint a társas hálózatok állnak.
Golman érdeklődését a komplex rendszerekkel foglalkozó szakértők, egészen pontosan a gazdaság és a társadalom nem egyensúlyi dinamikáját vizsgáló kutatók váltották ki. A játékelméletben és közgazdaságtanban a legtöbb modell azt feltételezi, hogy a rendszer egy ponton egyensúlyt ér el.
Golman arra volt kíváncsi, hogy milyen faktorokat lehet bevezetni ezekbe a rendszerekbe, hogy kibillentsék az egyensúlyt. A matematikát arra akarta használni, hogy két ellentétes motivációt írjon le: a beilleszkedés, valamint a kitűnés vágyát. Matematikai értelemben az előbbi a medián középértékhez való közeledést, utóbbi pedig a módusz, azaz a sorozat leggyakrabban előforduló elemétől való eltérést eredményezi. Hogy az egyensúly ne álljon be, a kutatók a társas hálózatokat is hozzáadták a rendszerhez.
A modellt az elmúlt száz év amerikai gyermeknevein tesztelték. Amennyiben a rendszerre egyensúly lett volna jellemző, végig ugyanazok a nevek maradtak volna népszerűek, a helyzet azonban nem így alakult. Amennyiben egy név, például az Emily elérte népszerűsége csúcsát, a szülők hajlamossá váltak hasonló, de eltérő nevet választani újszülöttjüknek – ilyen az Emily esetében az Emma. Ezzel a stratégiával a gyermek beilleszkedhet neve révén, de ki is tűnhet a tömegből.
Forrás: ng.hu
