A régi időkben a játékok természetes anyagokból – főleg fából – készültek, mivel nem sok alapanyag állt az alkotók rendelkezésre. Arról, hogy a fafaragók hogyan is dolgoztak a paraszti kultúrában Győri Lajos mesélt.
– Olyan egyszerű szerszámokkal dolgoztak, amelyek egy parasztember otthonában is elfordultak. Ilyen volt a balta, a véső és a fűrész, néha még egy-egy szög is akadt a háznál – fogalmazott a faműves. Hozzátette: a faelemeket jellemzően a csapolás technikájával illesztették össze.
A játékok általában nem voltak díszítettek, a készítők az egyszerűségre és a praktikusságra törekedtek, a mai gyerekek talán csúnyának is tartanák őket. A kész munka akkor nyerte el igazi értékét, amikor egy családban több generáción át öröklődőtt a legkisebbek között. A kor játékai igazán tartósak voltak, amelynek több oka is van.
– A megfelelő faanyag kiválasztása kiemelten fontos szempont volt és a játék megfelelő szerkezeti felépítése is növelte a tartósságát. Azt is fontos megemlíteni, hogy akkoriban a gyerekek általában évente egyszer, karácsonykor kaptak ilyesmit ajándékba és mindig nagy becsben tartották őket – fogalmazott Győri Lajos. Hozzátette: természetesen más alkalmakkor is meglepték a gyermekeket apróságokkal, például nyalókával vagy csokoládéval.