– Szavazott az Országgyűlés a jövő évi költségvetésről, ennek melyek a lakosságot leginkább érintő elemei?
– A jövő évi adójogszabályok, valamint a költségvetés sarokszámai tükrözik azokat a társadalmi elvárásokat, amelyek koronavírus-járvány harmadik hullámának a lecsengése után sokunkban megfogalmazódnak. Mintegy másfél millió embert érinthet az a döntés, mely szerint, ha 2021-ben 5,5%-os lesz a gazdasági növekedés, akkor az ebben az évben befizetett személyi jövedelemadónak az átlagbérre eső részét visszakaphatják a gyermeket nevelő családok. Azt is jogszabály írja elő, hogy 3,5% fölötti gazdasági teljesítménynövekedés esetén nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok jövőre is, valamint folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Újdonság a 25 év alattiak személyijövedelemadó-kedvezménye; ez azt jelenti, hogy azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik valamilyen munkát végeznek – akár munkaviszonyban, akár diákmunkásként, alkalmi munkásként vagy őstermelőként –az átlagjövedelem alatti személyijövedelemadó-terhet nem kell megfizetniük. A gazdasági újraindításának a keretei között számos olyan tényező van még, ami érdemben változtatja a munkáltatók vagy a munkavállalók helyzetét. Elég, ha arra gondolunk, hogy 2 százalékponttal csökkennek a munkáltatói terhek. Illetve a tervek között szerepel az is, hogy ha jól alakul a gazdaság működése, akkor 200 ezer forintra nő a minimálbér. Ez Békés megyében relatíve sok embert fog érinteni. Hangsúlyozom: ehhez is az kell, hogy a gazdaság bizonyos ütemben fejlődjön, mindnyájan ezért dolgozunk.
– Gulyás Gergely miniszter június 24-én bejelentette, hogy 5,5 millió beoltottnál megszűnik a még érvényben lévő járványügyi szabályok egy része. Ez mit takar?
– Ha az 5,5 millió főt eléri az első körben átoltottak száma, akkor alapszabályként zárt területeken is megszűnik a maszkhasználat kötelezettsége, illetve a strandokon, uszodákban, éttermekben, sok olyan térben, ahol eddig kötelező volt a maszkhasználat vagy az oltási igazolvány bemutatása, már szabadon mozoghatunk. Ez jelentős könnyebbség lesz mindannyiunk számára. Gyorsan hozzáteszem, hogy a fertőzöttségi mutatók a delta variáns miatt az utóbbi időben emelkedtek olyan magasan átoltottságú országokban is, mint Izrael vagy Anglia. A mostaninál is lényegesen nagyobb átoltottság szükséges ahhoz, hogy az egyéni és a társadalmi biztonságunk a koronavírus-járvány megfékezését illetően teljesebb legyen.
– A Modern Városok Program részeként lezárult a közvilágítás kialakítása Békéscsabán. Miként hat ez a városlakók életére?
– Mintegy 1,8 milliárd forintos fejlesztés valósult meg ezzel Békéscsabán. Mi, itt élők az alkonykapcsolós rendszer kialakításának köszönhetően azt érzékeljük, hogy pirkadat előtt vagy alkonyat után erősebb, jobb lett a közvilágítás. A fejlesztés részeként 7766 közterületi lámpatest ki- és lecserélése történt meg, tíz közterületi kamerát telepítettek, tizenegy környezetvédelmi szenzort, 45 szabad wifi szolgáltatási pontot és kilenc információs totemoszlopot helyeztek el a városban. Lényeges elem, hogy városüzemeltetési szempontú információkat és levegő-szennyezettségi adatokat is mérnek majd ezek az okos eszközök. Amellett, hogy biztonságosabban tudunk közlekedni, a jobb közvilágítással javulhat a közbiztonság, még lényegesen energiatakarékosabb is ez az új rendszer. Sokféle számítás van: mintegy 18-20 ezer fa szén-dioxid-megkötési képességét válthatja ki ez az új technológia.
– Az utóbbi időszak egyik legfontosabb sporteseménye volt a magyar labdarúgó válogatott szereplése az Európa-bajnokságon. Mit szól a magyarok szerepléséhez?
– Természetesen követtem a mérkőzéseket kivetítőn, illetve otthon, a televízióban keresztül otthon. Elképesztő, milyen jól játszott a magyar csapat, mennyire jól van összerakva a mostani válogatott, és milyen szívvel-lélekkel futballoznak! Rendkívüli futásteljesítményt nyújtanak, nagy önbizalommal játszanak, és felvállalják az egy-egy elleni harcokat. Döbbenetes, hogy a legutóbbi, és az azt megelőző világbajnokság világbajnokával is döntetlent tudtunk játszani! Az más kérdés, hogy nem jutottunk tovább. De azt hiszem, hogy kalapot kell emelnünk a teljesítményük előtt.
– Tavaly ön alapított egy úgynevezett Tehetség-díjat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok számára. Mit lehet erről tudni?
– Azért alapítottam a díjat, mert úgy gondolom, hogy országgyűlési képviselőként nekem is van némi felelősségem a tekintetben, hogy az általános iskolából ballagó diákok érezzék: fontos számunkra, milyen tehetségesek, okosak, szorgalmasak. A tehetség sokféle lehet. Vannak olyan diákok, akik egy, két vagy akár nyolc éven keresztül kitűnő tanulók általános iskolában, de olyanok is vannak, akik nem kitűnő tanulmányi eredményt érnek el, hanem a művészetek, a sport vagy a közösségi élet terén kiválóak már általános iskolás korukban. Azt találtam ki tavaly, hogy a választókerületem minden településén, ahol működik alapfokú oktatási, nevelési intézmény, a nevelőtestület javaslata alapján egy-egy diáknak ünnepélyes keretek között Tehetség-díjat adok egy plakettel és 50 ezer forintos anyagi elismeréssel. Jó érzés, hogy a megyében, a választókerületemben sok-sok tehetséges fiatal van és közülük néhánynak én is elismerhetem a munkáját.
