– Döntés született arról, hogy változik a családtámogatási rendszer. Melyek ennek a főbb sarokkövei?
– A polgári kormányzat évekkel ezelőtt kidolgozott egy komplex családtámogatási rendszert, az irányok most is ugyanazok maradtak. Nyilván vannak olyan fix juttatások, amelyek egy részét az infláció fölemésztette. Kisebb értéket képvisel most 10 millió forint, mint 3 vagy 4 évvel ezelőtt. Ezért született meg az a döntés, hogy a babaváró hitel összege jövő év januárjától 10 millió forint helyett 11 millió forint lesz. A babaváró hitelt kedvező kamatkörnyezetben vehetik fel a jogosultak, és ha megszületik az első gyermek, akkor a hitel kamatmentessé válik, a második gyermek megszületésével a hitel 30 százalékát engedik el, a harmadik gyermek megszületésekor pedig a hitel teljes összegét. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) szerkezete valamelyest átalakul, a falusi CSOK maximális összege a másfélszeresére növekszik. Ez egyébként még formálódik, az év második felében részben a gazdaság teherbíró képességéhez igazodva, részben a demográfiai folyamatokat látva lehetnek beavatkozások a támogatás szerkezetében.
– Az Országgyűlés döntött a pedagógus életpálya modellről szóló törvény elfogadásáról. Milyen jellegű és mértékű változásról beszélhetünk?
– Sok minden változik, de például a tananyag továbbra is a nemzeti alaptantervhez igazodik. Abban szülőként és egykori pedagógusként is egyetértek a pedagógusokkal, hogy túl nagy az a tudásmennyiség, amit át kíván adni az oktatási rendszer a gyermekeinknek, ennél kevesebb is elegendő lenne. Amiben alapvető változás történt, az a hivatásrendi szabályozás. Ahogy a rendvédelemben, az egészségügyben vagy a kormányhivatalokban dolgozóknak van egy hivatásrendi szabályozásuk, úgy most már a pedagógusoknak is. Ha az ősz folyamán az érintettek elfogadják a feltételeket, akkor a továbbiakban nem közalkalmazottak lesznek, hanem egy másik jogviszonyban fognak dolgozni az oktatási-nevelési munkát végzők.
– Ez a jogszabályváltozás az utóbbi hónapokban sok vitát váltott ki.
– Több érv vetődött föl mellette is és ellene is. Március elején került nyilvánosságra az a részletes dokumentum, amelynek az előkészítése sokkal korábban megkezdődött. Tavaly év vége felé egyeztettem számos pedagógussal. A megbeszélések alapján írásos anyagokat készítettünk, javaslatokat fogalmaztunk meg, és ezeket eljuttattam az oktatási államtitkársághoz, különböző szakmai fórumokhoz. Az egyik fontos jogszabályváltozás, hogy eddig 22 és 26 között volt a pedagógusok kötelező heti óraszáma, most egységesen 24 óra lett. A tanítók, tanárok kérése volt, hogy ne rugalmasan, hanem pontosan határozzák meg az óraszámokat. Nyilván a döntő többség jobban szerette volna, ha 22-23 óra lett volna a kötelező, de ez ma nem megvalósítható. Ha heti 24 óra fölött tanítanak, akkor túlóra kifizetésére van lehetőség. Az új jogszabály alapján változik a bérezés rugalmassága. Eddig kötött módon kapták a pedagógusok a fizetésüket. Ez attól függött, hogy milyen szintű iskolát végeztek el, illetve hogy hány éve dolgoztak pedagógusként. Mostantól az intézményvezetőknek lehetőségük lesz az oktatók, nevelők munkájának az értékelésére. Dönthetnek arról, hogy ha valaki többet foglalkozik a gyermekekkel, minőségibb munkát végez, akkor jobban keressen. Tudom, hogy ez roppant nehéz, de van egy pontrendszer, ami az értékelés alapját biztosítja. Bármikor beszéltem pedagógusokkal, kritikaként fogalmazták meg, hogy csak a végzettség, valamint az oktatásban eltöltött évek száma befolyásolja, hogy mennyit keresnek, más nem – most tehát ez változhat. Sokan túlzott adminisztrációként élték meg a portfólió elkészítését, változás, hogy most ez nem lesz kötelező. Ugyanakkor a tudásátadásra szánt napok száma nem változik, ez eddig 180 nap volt, és ezután is ennyi lesz.
– Sokan méltatlanul alacsonynak ítélik a pedagógusbéreket. Várható-e javulás e tekintetben?
– A szakmai szervezetek javaslatára egy olyan jogszabály készült, amelytől azt várjuk, hogy jobb körülményeket teremt az oktató-nevelő munkához. Most az értelmiségi átlagjövedelem 60 százalékát keresik a pedagógusok, ami nyomasztóan alacsony. 2025 januárjára ez az arány 80 százalékra emelkedhet. Számítunk arra a pénzre is, amit befizetünk az Európai Unióhoz, és amit az unióval való megegyezés alapján az oktatási-nevelési intézményrendszer korszerűsítésére, modernizálására és a pedagógusok bérfejlesztésére költenénk. Ezek a források még nem érkeztek meg, pedig járnak Magyarországnak, és szükségesek is a jelentős mértékű béremeléshez. Előrelépésnek tekinthető, hogy azok a pedagógusok, akik hátrányosabb helyzetű településeken dolgoznak, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, magasabb bért fognak kapni. A pályakezdő pedagógusok fizetésének nagyobb arányú emelése is fontos cél, pontosan azért, hogy ha valaki elvégzi az egyetemet és megkapja a diplomáját, akkor jöjjön erre a pályára és maradjon itt, hiszen nagyon nagy szükség van a pedagógusokra.
