– Mi volt a lényege a vezérszónokként elmondott parlamenti felszólalásának?
– Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 1991-ben jött létre londoni székhellyel, azzal a céllal, hogy a kelet-közép-európai, piacgazdaságra áttérő országok gazdaságát segítse. Azóta egyre intenzívebben van jelen a gazdasági életben. Ma már összesen 69 – és nyilván nem csak európai – ország tagja ennek a szervezetnek. Az Országgyűlésben arról tárgyaltunk, hogy ennek a banknak a működését szeretné Magyarország és a többi tagállam is kiszélesíteni. Ez illeszkedik a magyar kormány által gyakran hangoztatott alapelvbe, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol erre szükség van. Ha a bank működése kiterjedtebb térben érvényesül, az azt jelenti, hogy részben Irakban, részben pedig a szubszaharai övezetben is nyújt majd támogatásokat, fejlesztési hiteleket, élénkíti a gazdaságot. Ez pedig azért fontos, mert ez az afrikai övezet a világ egyik legszegényebb régiója, miközben a népessége egyre nő. Egy ENSZ által készített prognózis szerint 2050-re 1,5 milliárd ember él majd ebben az övezetben. A szegénység, a munkahelyek hiánya, az infrastrukturális elmaradottság – az ivóvízrendszertől a közlekedésen át az oktatási és egészségügyi infrastruktúráig – olyan állapotokat idézhet elő, ami nagymértékű, Európa felé is irányuló elvándorlást, migrációt generál. Ha viszont ott, helyben segítünk, akkor ez az elvándorlás lényegesen kisebb mértékű lehet. Ezért tehát maximálisan indokolt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tevékenységének a kiterjesztése ezekre a területekre is.
– A bank működésének kiterjesztésén túl milyen lehetőségek jöhetnének még szóba a segítés terén?
– A Nemzeti Összetartozás Bizottságában dolgozom, amely alapelvként tekint arra, hogy mindenkinek joga kell legyen, hogy ott boldoguljon, ahol a szülőföldje van. A Hungary Helps segélyprogram és ez a gazdasági típusú támogatás, segítségnyújtás is ezt a célt szolgálja. A gazdaságélénkítő programok ráadásul hosszútávon hatékonyabbak tudnak lenni, mint a segélynyújtás. Tehát ha a gazdaságot korszerű technológiákkal lehet fejleszteni, a nagyon rossz állapotú infrastruktúrát, a környezetkárostó életmóddal járó infrastruktúra-hiányt meg lehet szüntetni, azzal nagy lépést teszünk a klímaváltozás, a globális felmelegedés ellen és a nagymértékű migráció ellen is.
– Messzire vezet ez a kérdés, de térjünk rá a helyi témákra, folytassuk a Tiszta udvar, rendes ház mozgalommal.
– Az idősebbek talán emlékeznek rá, hogy ez évtizedekig egy sikertörténet volt. Aztán valahogy a mozgalom elfáradt, megszűnt. Néhány évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy jó lenne újraéleszteni. Látjuk, hogy sok olyan család van, amelynek tagjai odafigyelnek arra, hogy tiszta, gondozott, ápolt, esztétikus legyen a lakókörnyezetük; az udvar, a kert, de az utca is a házuk előtt. Azért hirdettem meg ezt a mozgalmat, hogy népszerűsítsük a gondozott, tiszta, szép, élettér fontosságát. Idén is meghirdettük a pályázatot egy civil szervezettel együtt. Még tart a nevezési időszak, például a Csabai Mérlegből kivágható jelentkezési lappal és online formában is lehet nevezni. Az érdeklődők a herczegtamas.hu oldalon erről részletesen tudnak tájékozódni.
– Haladjunk a mezőgazdaság irányába. Március 16-án újabb tagokkal bővült a falugazdászoknak a köre.
– 12 új falugazdász lép szolgálatba ez év tavaszától. Ami azért nagyon fontos, mert több, mint 20 ezer gazdálkodó van Békés megyében. 14-15 ezer körüli az őstermelőknek a száma, és bár elképesztően nagy összeg áll a rendelkezésére az agráriumban vállalkozóknak, mégis talán a legegyszerűbb támogatási formákhoz való hozzájutás bürokratikus és nehézkes. Egyébként a magyar kormány az Európai Unióban is egészen rendhagyó módon úgy áll ehhez a kérdéshez hozzá, hogy 100 egységnyi támogatásból, ami a gazdáknak jut, 80 egységet áll a kormány és 20-at az Európai Unió. Általában az európai uniós elszámolások nehézkesebbek, bonyolultabbaki, több feltételhez kötöttek. Ezért aztán a főállásban nem gazdálkodással foglalkozó őstermelő, akinek van néhány hektárnyi földje, akár a területalapú támogatási kérelmet önállóan nehezen tudja kitölteni. A falugazdászokna, természetesen azon kívül, hogy a területalapú támogatások elkészítésében segítenek, sok más segítséget lehet tőlük kérni. A gazdálkodási naplótól a permetezési napló vezetéséig, vagy akár a pályázatok elkészítéséig tudnak adni tanácsot. támogatást. Tehát nagyon jó, hogy több falugazdász van nálunk. Békés megyét szokás az ország éléstárának nevezni. Az agráriumban Békés megyében átlagosan olyan 30 aranykorona értékű földjeink vannak. Nagyon fontos számunkra a mezőgazdaság, sok földterületünk van, és az ezeken való gazdálkodást könnyíti meg az, hogy a falugazdász hálózat nagyobb személyi kapacitással tud az itt élők segítségére sietni.
– Nemrégiben egy egyhetes civil véradási kampány zajlott Békés vármegyében. Honnan indult ez a kezdeményezés, amely mellé ön is odaállt?
– Ez egy országos civil kezdeményezés, amelynek részeként Békésben 295-en adtak vért egy hét alatt. Ezzel az ország vármegyéi közül a harmadik helyen végeztünk. A véradás fontos, és nem kampányszerűen kell ehhez viszonyulni, örömteli, hogy sok civil szervezet, munkahely, önkormányzat, közösség van, amely ösztönzi az embereket, a tagságát, a településen élő polgárokat a véradásra. Hiszen a gyógyszerkészítményekhez, egyes műtéti beavatkozásokhoz roppant fontos, hogy elegendő vér álljon rendelkezésre. A Békés Vármegyei Civil Szolgáltató Központ szervezésében most 16 településen zajlott ez az akció – elismerés illet mindenkit, aki ebben részt vett.
