– Hogyan értékeli az első teljes ülésszakot?
– Számomra meglehetősen mozgalmas volt ez az időszak. Olyan életszakaszt éltem meg, amilyenben korábban még nem volt részem – országgyűlési képviselőként dolgozom. A feladattal való ismerkedés időszaka már lezárult, jól el tudok igazodni a tekintetben, hogy egy-egy törvényjavaslat-módosítással kapcsolatban milyen teendőim lehetnek, ha sikerre szeretném vinni. Illetve tudom azt is, hogyan érdemes, hogyan lehet lobbizni a választókerület különböző ügyeiért.
– Hogyan tudja a választókerülete érdekeit képviselni akkor, amikor egyébként a kollégái is a saját választókerületeikért akarnak kiállni?
– Van néhány nagyon konkrét dolog. Például a Modern Városok Programot illetően számos olyan kezdeményezés történt az elmúlt egy esztendőben, ahol a békéscsabai városvezetéssel közösen léptünk föl. Ezeken a területeken sikerült változásokat elérni, a szükséges változásokat pedig a kormányzat részéről elfogadtatni egy-egy projektet illetően. Akár említhetném a szabadkígyósi kastélyprogramot vagy a Kétegyháza – Gyula közötti út felújítását. Erre a jövő évben kerül sor, de úgy néz ki, hogy forrást tudunk rá biztosítani. Elindult a Magyar Falu Program is, amellyel kapcsolatban szintén sok egyeztetésen, érdekérvényesítő megbeszélésen vagyunk túl.
– Hol tartanak ezek a programok? Mi az, amit már sikerült elérni a Békés megyeiek érdekében?
– Az MVP-s programokról értesültek a békéscsabaiak. Tudomásuk van arról, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által biztosított forrással együtt a piacfejlesztés, a Wenckheim-kerékpárút, a Munkácsy-negyed, sport jellegű beruházások elindultak, vagy a tervezésük folyamatban van. A TOP keret mintegy 15 milliárdos forrásának egy jelentős része már el lett költve a fejlesztésekre. Lépten-nyomon látják a békéscsabaiak és használják is a megújult kerékpárutakat, az elsősorban energetikai szempontból fölújított közintézményeket. De említhetném a jaminai orvosi rendelőt, a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat is.
– A Magyar Falu Programba mi az, ami már látványos lehet?
– Ez a program később, csak ebben az esztendőben indult. Itt a beruházások még nem kezdődtek el, de a kormányzat ígéreteinek megfelelően, nagyon gyors eljárás keretei között értékelik a települések pályázatait. Ezek a pályázatok egyébként a közösségi terek megújításával kapcsolatosak. Az egészségügy területén is megjelentek a pályázatok, illetve döntések is születtek. Vannak továbbá olyan fejlesztések, amelyek csak részben kötődnek a Magyar Falu Programhoz, részben pedig más forrásokból kerítenek a települések lehetőséget arra, hogy ezek a fejlesztések megtörténjenek. A közelmúltban Kétegyházán egy iskolafejlesztés alapkőletételén vettem részt, voltam egy Csorvás és Gerendás közötti kerékpárút átadásán, és néhány másik eseményen is. Látom, hogy a választókerület településein is érzékelhető a változás, fejlődés. Valószínűleg nem olyan mértékű, mint amit az ott lakók szeretnének, de azt hiszem, hogy a fejlődés az elvitathatatlan.
– A választókerület tekintetében nagyon fontos lehet, hogy az ősszel már járható lesz az M44-es gyorsforgalmi út. Mit lehet tudni a beruházással kapcsolatosan?
– A parlament elfogadta a 2020-as évi költségvetést. Ebben nagyon jelentős összegben szerepel az úthálózat fejlesztésére, amit mi a valóságban is érzékelünk. Rátérve az M44-esre: szeptemberben megtörténik a műszaki átadása annak a körülbelül 61-62 kilométeres szakasznak, ami Kondoros és Tiszakürt között könnyíti meg majd a forgalmat azzal, hogy elkerülhetjük a lakott településeket. Természetes, hogyha a gyorsforgalmi út elkészül, akkor más közúti fejlesztéseket is hiányolunk. Látjuk, hogy igen nagy az igény a harmad-, negyedrendű külterületi utak felújítására is, amelyekre szintén jelentős forrást különít el a következő esztendőre a költségvetés.
– Az M47-esről is sokat lehetett mostanában hallani. Mi az, ami biztosra vehető ezzel kapcsolatosan?
– Ez év őszén lesz egy újabb egyeztetés Békéscsabán arról, hogy hol legyen az út nyomvonala. Egyrészt Szeged és Békéscsaba, másrészt Békéscsaba és Debrecen vonatkozásában. Nagy valószínűséggel ez a két útszakasz nem egyszerre fog elkészülni. A tervezés, a hatósági jellegű feladatok, a környezetvédelmi szakhatósági feladatok e tekintetben már elkezdődtek. Ha minden az ideális forgatókönyv szerint halad, akkor néhány év múlva, 2022-23-ban elkezdődhet az építkezés. Hangsúlyozom: egyelőre nem tudjuk még a nyomvonalat, nem született döntés erről. Az is eldöntendő, hogy az út maga milyen lesz: a meglévő út négysávosítása történik meg, vagy egy másik nyomvonalon autóút létesül, vagy egyelőre fél autóút lesz, ami levesz egy jelentős forgalmat, mert a kistelepülések közötti forgalom megmarad a régi úton, és az új nyomvonalra kerül majd a távolsági forgalom. Hogy mi történik ez ügyben, arról még nincsen végleges döntés. A kormányzatnak az a szándéka, hogy megépüljön a vidék nagykörútjának nevezett úthálózat, ami a sugaras magyarországi, Budapest központú úthálózatot javítja abból a szempontból, hogy nemcsak sugaras autópálya-hálózatunk lesz majd, hanem például Békéscsabáról Szegedre, illetve Debrecenbe is gyorsabban, biztonságosabban tudunk eljutni. A kormányzat eltökélt abból a szempontból, hogy ez az építkezést meglegyen, nyilván idő kell a megvalósuláshoz.
– Még az év elején említette, hogy a szociális ügyek kifejezetten prioritást élveznek az ön munkájában. Ezen a téren milyen eredményekről tud beszámolni?
– A gyermekek otthongondozási díjának a bevezetése, és az a forrás, ami a fogyatékkal élő gyermekek gondozására jut, egyértelműen pozitív döntés volt. Szintén pozitív, hogy a költségvetés biztosít a szociális ágazatban dolgozók számára többletforrást a bérkompenzációra. Emellett is vannak olyan kérdések, amelyeken próbáltam dolgozni, és a törvénykezésben némi módosítást elérni. Én a törvényalkotási bizottság munkájában veszek részt, tehát nem egy ágazati bizottság munkájában dolgozom, de az egyházügyi törvénytől kezdve a határon túli magyarság helyzetét illető kérdésekig sok olyan dolog van, amivel megpróbáltam érdemben foglalkozni.
– 2019 a választások éve. Az uniós választás mögöttünk van, de októberben jön az önkormányzati választás. Ön is ott volt, amikor bemutatták a Fidesz-KDNP békéscsabai önkormányzati képviselőjelöltjeit. Jelenleg milyennek látja az erőviszonyokat?
– Hogy milyennek látom az erőviszonyokat, az az én szubjektív megítélésem is lehet. Az országos erőviszonyok – a különböző közvélemény-kutató cégek adatfelvételei alapján – nem sokat változtak a május 26-i európai parlamenti választások után. Ez tehát azt jelenti, hogy a biztos szavazók körében nagyjából 50 százalékos a Fidesz támogatottsága, az ellenzéki pártoké ennél lényegesen alacsonyabb. Az, hogy Békéscsabán mi lesz, az egy picit színesebb képlet alapján dől majd el.
– Mi lehet ez a színesebb képlet? Itt arra gondolok, hogy mit tapasztalnak Békéscsabán? Pártok jelöltjeire szavaznak az emberek, vagy az emberre, akit jelöltek?
– Általában jellemző, hogy az önkormányzati választásokon akár a polgármesterre, akár a képviselőjelöltekre adott szavazatoknál a személy jobban számít, mint az országgyűlési képviselőválasztáson, vagy pláne az európai parlamenti választáson. A megyei jogú városokat összevetve ez Békéscsabán még inkább igaz. Szarvas Péter polgármester úr támogatottsága igen jelentős. Az ő elmúlt 5 éves munkája alapján igen jó esély van arra, hogy a következő ciklusban is ő legyen a polgármester.
– A Fidesz-KDNP nem indított külön polgármester-jelöltet Békéscsabán. Miért tartották fontosnak, hogy Szarvas Péter jelenlegi független polgármestert támogassák?
– A polgármester urat egy civil szervezet jelöli, a Fidesz-KDNP pedig úgy döntött, hogy önálló jelöltet nem állít, ellenben támogatja polgármester urat, hogy ő legyen a következő ciklusban is a polgármester. Ez döntően azért van így, mert az elmúlt 5 esztendőben a Fidesz-frakció együttműködött polgármester úrral. Nagyon egyszerű a képlet. A város költségvetését, a legmeghatározóbb döntést minden évben a polgármester úr, illetve a Fidesz frakció szavazta meg. Az összes többi képviselő nem szavazta meg azt a költségvetést, ami alapján aztán később a részdöntéseket meg lehetett hozni. A városvezetés részben a polgármester úrból, részben az alpolgármesterekből, tanácsnokokból áll, ez is a Fidesz és a polgármester úr együttműködését jelenti. Igaz, sok vita volt a Fidesz-frakció és polgármester úr között, de az együttműködés dominánsabb volt. Országgyűlési képviselőként nekem nem lehet más dolgom, mint az, hogy Békéscsaba polgármesterével intenzív legyen az együttműködésünk a békéscsabaiak javára. Az ő működése elismert Békéscsabán, korábban egyébként fideszesként is részt vett a munkában, és nem rossz a kapcsolata a kormányzattal – ezért egyeztetéseket folytattunk vele, és aztán ezt a döntést hoztuk meg.
– Ön mit vár 2019-től? Mi lesz a feladat az új ülésszakban?
– Elfogadta az országgyűlés a jövő évi költségvetést, és az elemzők, tervezők látják, kalkulálják azokat a számokat, amelyek a következő évre várhatók. 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol a kormányzat, valamint 7,5-9,5 közötti jövő évi bérnövekedéssel. A következő évre is tervezik nyugdíjprémium kifizetését. Most olyan 3,6 százalékos a munkanélküliség, ez a 3-4 százalék közötti munkanélküliség kalkulálható jövő évre is. Békés megye kicsit rosszabb helyzetben van, mint az országos átlag, de felzárkózási tendencia érvényes. A statisztikai adatokból látszik, hogy 2015 óta kevesebben vándorolnak ki Magyarországról és többen jönnek vissza. 2017-ben például 25 ezren mentek el, és 18 ezren jöttek vissza. Máig javuló adatokról beszélhetünk. Növekszik a születéskor várható átlagos élettartam, és ez nemcsak az egészségügyi ellátórendszeren múlik, hanem az életmódunkon is. Gyorsan hozzáteszem, hogy így is körülbelül 5 évvel alacsonyabb, mint az európai átlag, tehát itt is sok a teendők. Ami pedig a legkiélezettebb vitát szokta hozni az országgyűlésben, ez részben a migrációs kérdés, részben pedig a családok helyzete, illetve a gyermekvállalás kérdése. Azt látjuk, hogy a 2010-es mélypont után javul a termékeny korban lévő nőkre jutó születési arányszám, de még mindig meglehetősen alacsony. A teljes reprodukciót nem érjük. A Családvédelmi Akcióterv azt a célt szolgálja, hogy több gyermek szülessen, és ezzel kapcsolatban is lesznek még feladatok. Egy gazdaságvédelmi akciótervet is elfogadott a kormányzat, amelynek talán az egyik legjelentősebb pontja az, hogy ez év július elsejétől a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Van egy biztonsági elvárás is, ami egyrészt a belbiztonságot, másrészt a határvédelmet jelenti. Ezekre is jelentős forrásokat próbál az országgyűlés biztosítani. Úgy gondolom, hogy jók az irányok. Ha Békéscsabáról beszélünk, akkor pedig azt szeretném, hogy a város vezetése az ugyanolyan képlet alapján történjék az önkormányzati választás után is. Szeretném, hogyha a fideszes önkormányzati képviselőjelöltek jól szerepelnének, és polgármester úr a fideszes többséggel tudná a várost irányítani a következő esztendőben is.
