Herczeg Tamás: Javulnak a mutatók, de bőven van még mit tenni

2019. augusztus 10. 15:11 | behir.hu

Több mint egy év telt el a tavalyi országgyűlési választások óta, amikor Békés megye 1. számú egyéni választókerületében Herczeg Tamást választották meg országgyűlési képviselőnek. A képviselővel a 7.Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető beszélgetett az elmúlt bő egy évi történéseiről.

 

– Hogyan értékeli az első teljes ülésszakot?

 

Számomra meglehetősen mozgalmas volt ez az időszak. Olyan életszakaszt éltem meg, amilyenben korábban még nem volt részem – országgyűlési képviselőként dolgozom. A feladattal való ismerkedés időszaka már lezárult, jól el tudok igazodni a tekintetben, hogy egy-egy törvényjavaslat-módosítással kapcsolatban milyen teendőim lehetnek, ha sikerre szeretném vinni. Illetve tudom azt is, hogyan érdemes, hogyan lehet lobbizni a választókerület különböző ügyeiért.

 

 

– Hogyan tudja a választókerülete érdekeit képviselni akkor, amikor egyébként a kollégái is a saját választókerületeikért akarnak kiállni?

 

Van néhány nagyon konkrét dolog. Például a Modern Városok Programot illetően számos olyan kezdeményezés történt az elmúlt egy esztendőben, ahol a békéscsabai városvezetéssel közösen léptünk föl. Ezeken a területeken sikerült változásokat elérni, a szükséges változásokat pedig a kormányzat részéről elfogadtatni egy-egy projektet illetően. Akár említhetném a szabadkígyósi kastélyprogramot vagy a Kétegyháza – Gyula közötti út felújítását. Erre a jövő évben kerül sor, de úgy néz ki, hogy forrást tudunk rá biztosítani. Elindult a Magyar Falu Program is, amellyel kapcsolatban szintén sok egyeztetésen, érdekérvényesítő megbeszélésen vagyunk túl.

 

– Hol tartanak ezek a programok? Mi az, amit már sikerült elérni a Békés megyeiek érdekében?

 

Az MVP-s programokról értesültek a békéscsabaiak. Tudomásuk van arról, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által biztosított forrással együtt a piacfejlesztés, a Wenckheim-kerékpárút, a Munkácsy-negyed, sport jellegű beruházások elindultak, vagy a tervezésük folyamatban van. A TOP keret mintegy 15 milliárdos forrásának egy jelentős része már el lett költve a fejlesztésekre. Lépten-nyomon látják a békéscsabaiak és használják is a megújult kerékpárutakat, az elsősorban energetikai szempontból fölújított közintézményeket. De említhetném a jaminai orvosi rendelőt, a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat is.

 

– A Magyar Falu Programba mi az, ami már látványos lehet?

 

Ez a program később, csak ebben az esztendőben indult. Itt a beruházások még nem kezdődtek el, de a kormányzat ígéreteinek megfelelően, nagyon gyors eljárás keretei között értékelik a települések pályázatait. Ezek a pályázatok egyébként a közösségi terek megújításával kapcsolatosak. Az egészségügy területén is megjelentek a pályázatok, illetve döntések is születtek. Vannak továbbá olyan fejlesztések, amelyek csak részben kötődnek a Magyar Falu Programhoz, részben pedig más forrásokból kerítenek a települések lehetőséget arra, hogy ezek a fejlesztések megtörténjenek. A közelmúltban Kétegyházán egy iskolafejlesztés alapkőletételén vettem részt, voltam egy Csorvás és Gerendás közötti kerékpárút átadásán, és néhány másik eseményen is. Látom, hogy a választókerület településein is érzékelhető a változás, fejlődés. Valószínűleg nem olyan mértékű, mint amit az ott lakók szeretnének, de azt hiszem, hogy a fejlődés az elvitathatatlan.

 

– A választókerület tekintetében nagyon fontos lehet, hogy az ősszel már járható lesz az M44-es gyorsforgalmi út. Mit lehet tudni a beruházással kapcsolatosan?

 

A parlament elfogadta a 2020-as évi költségvetést. Ebben nagyon jelentős összegben szerepel az úthálózat fejlesztésére, amit mi a valóságban is érzékelünk.  Rátérve az M44-esre: szeptemberben megtörténik a műszaki átadása annak a körülbelül 61-62 kilométeres szakasznak, ami Kondoros és Tiszakürt között könnyíti meg majd a forgalmat azzal, hogy elkerülhetjük a lakott településeket. Természetes, hogyha a gyorsforgalmi út elkészül, akkor más közúti fejlesztéseket is hiányolunk. Látjuk, hogy igen nagy az igény a harmad-, negyedrendű külterületi utak felújítására is, amelyekre szintén jelentős forrást különít el a következő esztendőre a költségvetés.

 

– Az M47-esről is sokat lehetett mostanában hallani. Mi az, ami biztosra vehető ezzel kapcsolatosan?

 

Ez év őszén lesz egy újabb egyeztetés Békéscsabán arról, hogy hol legyen az út nyomvonala. Egyrészt Szeged és Békéscsaba, másrészt Békéscsaba és Debrecen vonatkozásában. Nagy valószínűséggel ez a két útszakasz nem egyszerre fog elkészülni. A tervezés, a hatósági jellegű feladatok, a környezetvédelmi szakhatósági feladatok e tekintetben már elkezdődtek. Ha minden az ideális forgatókönyv szerint halad, akkor néhány év múlva, 2022-23-ban elkezdődhet az építkezés. Hangsúlyozom: egyelőre nem tudjuk még a nyomvonalat, nem született döntés erről. Az is eldöntendő, hogy az út maga milyen lesz: a meglévő út négysávosítása történik meg, vagy egy másik nyomvonalon autóút létesül, vagy egyelőre fél autóút lesz, ami levesz egy jelentős forgalmat, mert a kistelepülések közötti forgalom megmarad a régi úton, és az új nyomvonalra kerül majd a távolsági forgalom. Hogy mi történik ez ügyben, arról még nincsen végleges döntés. A kormányzatnak az a szándéka, hogy megépüljön a vidék nagykörútjának nevezett úthálózat, ami a sugaras magyarországi, Budapest központú úthálózatot javítja abból a szempontból, hogy nemcsak sugaras autópálya-hálózatunk lesz majd, hanem például Békéscsabáról Szegedre, illetve Debrecenbe is gyorsabban, biztonságosabban tudunk eljutni. A kormányzat eltökélt abból a szempontból, hogy ez az építkezést meglegyen, nyilván idő kell a megvalósuláshoz.

 

– Még az év elején említette, hogy a szociális ügyek kifejezetten prioritást élveznek az ön munkájában. Ezen a téren milyen eredményekről tud beszámolni?

 

A gyermekek otthongondozási díjának a bevezetése, és az a forrás, ami a fogyatékkal élő gyermekek gondozására jut, egyértelműen pozitív döntés volt. Szintén pozitív, hogy a költségvetés biztosít a szociális ágazatban dolgozók számára többletforrást a bérkompenzációra. Emellett is vannak olyan kérdések, amelyeken próbáltam dolgozni, és a törvénykezésben némi módosítást elérni. Én a törvényalkotási bizottság munkájában veszek részt, tehát nem egy ágazati bizottság munkájában dolgozom, de az egyházügyi törvénytől kezdve a határon túli magyarság helyzetét illető kérdésekig sok olyan dolog van, amivel megpróbáltam érdemben foglalkozni.

 

– 2019 a választások éve. Az uniós választás mögöttünk van, de októberben jön az önkormányzati választás. Ön is ott volt, amikor bemutatták a Fidesz-KDNP békéscsabai önkormányzati képviselőjelöltjeit. Jelenleg milyennek látja az erőviszonyokat?

 

Hogy milyennek látom az erőviszonyokat, az az én szubjektív megítélésem is lehet. Az országos erőviszonyok – a különböző közvélemény-kutató cégek adatfelvételei alapján – nem sokat változtak a május 26-i európai parlamenti választások után. Ez tehát azt jelenti, hogy a biztos szavazók körében nagyjából 50 százalékos a Fidesz támogatottsága, az ellenzéki pártoké ennél lényegesen alacsonyabb. Az, hogy Békéscsabán mi lesz, az egy picit színesebb képlet alapján dől majd el.

 

– Mi lehet ez a színesebb képlet? Itt arra gondolok, hogy mit tapasztalnak Békéscsabán? Pártok jelöltjeire szavaznak az emberek, vagy az emberre, akit jelöltek?

 

Általában jellemző, hogy az önkormányzati választásokon akár a polgármesterre, akár a képviselőjelöltekre adott szavazatoknál a személy jobban számít, mint az országgyűlési képviselőválasztáson, vagy pláne az európai parlamenti választáson. A megyei jogú városokat összevetve ez Békéscsabán még inkább igaz. Szarvas Péter polgármester úr támogatottsága igen jelentős. Az ő elmúlt 5 éves munkája alapján igen jó esély van arra, hogy a következő ciklusban is ő legyen a polgármester.

 

– A Fidesz-KDNP nem indított külön polgármester-jelöltet Békéscsabán. Miért tartották fontosnak, hogy Szarvas Péter jelenlegi független polgármestert támogassák?

 

A polgármester urat egy civil szervezet jelöli, a Fidesz-KDNP pedig úgy döntött, hogy önálló jelöltet nem állít, ellenben támogatja polgármester urat, hogy ő legyen a következő ciklusban is a polgármester. Ez döntően azért van így, mert az elmúlt 5 esztendőben a Fidesz-frakció együttműködött polgármester úrral. Nagyon egyszerű a képlet. A város költségvetését, a legmeghatározóbb döntést minden évben a polgármester úr, illetve a Fidesz frakció szavazta meg. Az összes többi képviselő nem szavazta meg azt a költségvetést, ami alapján aztán később a részdöntéseket meg lehetett hozni. A városvezetés részben a polgármester úrból, részben az alpolgármesterekből, tanácsnokokból áll, ez is a Fidesz és a polgármester úr együttműködését jelenti. Igaz, sok vita volt a Fidesz-frakció és polgármester úr között, de az együttműködés dominánsabb volt. Országgyűlési képviselőként nekem nem lehet más dolgom, mint az, hogy Békéscsaba polgármesterével intenzív legyen az együttműködésünk a békéscsabaiak javára. Az ő működése elismert Békéscsabán, korábban egyébként fideszesként is részt vett a munkában, és nem rossz a kapcsolata a kormányzattal – ezért egyeztetéseket folytattunk vele, és aztán ezt a döntést hoztuk meg.

 

– Ön mit vár 2019-től? Mi lesz a feladat az új ülésszakban?

 

Elfogadta az országgyűlés a jövő évi költségvetést, és az elemzők, tervezők látják, kalkulálják azokat a számokat, amelyek a következő évre várhatók. 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol a kormányzat, valamint 7,5-9,5 közötti jövő évi bérnövekedéssel. A következő évre is tervezik nyugdíjprémium kifizetését. Most olyan 3,6 százalékos a munkanélküliség, ez a 3-4 százalék közötti munkanélküliség kalkulálható jövő évre is. Békés megye kicsit rosszabb helyzetben van, mint az országos átlag, de felzárkózási tendencia érvényes. A statisztikai adatokból látszik, hogy 2015 óta kevesebben vándorolnak ki Magyarországról és többen jönnek vissza. 2017-ben például 25 ezren mentek el, és 18 ezren jöttek vissza. Máig javuló adatokról beszélhetünk. Növekszik a születéskor várható átlagos élettartam, és ez nemcsak az egészségügyi ellátórendszeren múlik, hanem az életmódunkon is. Gyorsan hozzáteszem, hogy így is körülbelül 5 évvel alacsonyabb, mint az európai átlag, tehát itt is sok a teendők. Ami pedig a legkiélezettebb vitát szokta hozni az országgyűlésben, ez részben a migrációs kérdés, részben pedig a családok helyzete, illetve a gyermekvállalás kérdése. Azt látjuk, hogy a 2010-es mélypont után javul a termékeny korban lévő nőkre jutó születési arányszám, de még mindig meglehetősen alacsony. A teljes reprodukciót nem érjük. A Családvédelmi Akcióterv azt a célt szolgálja, hogy több gyermek szülessen, és ezzel kapcsolatban is lesznek még feladatok. Egy gazdaságvédelmi akciótervet is elfogadott a kormányzat, amelynek talán az egyik legjelentősebb pontja az, hogy ez év július elsejétől a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Van egy biztonsági elvárás is, ami egyrészt a belbiztonságot, másrészt a határvédelmet jelenti. Ezekre is jelentős forrásokat próbál az országgyűlés biztosítani. Úgy gondolom, hogy jók az irányok. Ha Békéscsabáról beszélünk, akkor pedig azt szeretném, hogy a város vezetése az ugyanolyan képlet alapján történjék az önkormányzati választás után is. Szeretném, hogyha a fideszes önkormányzati képviselőjelöltek jól szerepelnének, és polgármester úr a fideszes többséggel tudná a várost irányítani a következő esztendőben is.

 

További programok »

FEL