– Hogyan értékelhető, hogyan foglalható össze a 2024-es gazdasági év?
– Nehéz évünk volt, ha megnézzük a 2024-es év mutatóit, látható, hogy egy százalékot sem érte el a GDP-növekedés. Vannak olyan elemei a történetnek, amelyekkel némiképp elégedettek lehetünk, vagy legalábbis nem kell elégedetlennek lennünk. Vannak olyan globális folyamatok, amelyek Békéscsabát is érintik, és vannak helyi tendenciák is. Sokan nem tudják, de egy kiemelt terület, a környezetvédelem szempontjából jobban állunk, mint az előző esztendőkben. Az ózonlyuk kiterjedtsége csökkent, a Földnek az ember felelősségérzetéből fakadó állapota is jobb, mint a korábbi években volt – ami kedvező folyamat. Nem elhanyagolandó, hogy bár gazdasági nehézségekkel küzd hazánk és egész Európa, a foglalkoztatási mutatóink mégsem romlottak. 2024-ben is meg tudtuk őrizni azt a foglalkoztatotti létszámot, ami a korábbiakhoz képest jelentősen több. A koronavírus-járvány, a háborús helyzet, a szankciós politika mind-mind nehéz helyzetbe sodorta az országot. Az látható, hogy 2025-ben erőteljesebb növekedésbe tud kapcsolni az ország, mint 2024-ben. Ezt mutatják egyébként még a pesszimista gazdasági előrejelzések is. A magyar kormányzat három százalékot kicsit meghaladó bővülésre számít, ami elegendő lesz az ambíciózus tervek megvalósításához. Egyebek mellett például arra, hogy rezsidíjak a legalacsonyabbak között maradjanak Európában, hogy a családtámogatások továbbra is megmaradjanak. Hozzá kell tenni: önmagában a magyar családpolitika bármennyire is pozitív, nem elegendő ahhoz, hogy a demográfiai mutatók jelentősen javuljanak. E tekintetben egyébként még most is az európai átlag felett vagyunk, de ez nem vigasz, mert a vágyott 2,1-es mutatótól még távol vagyunk.
Az hogy az elmúlt évek kiugróan magas inflációját sikerült megfékezni részben a nemzetközi környezetnek, részben a nemzeti bank intézkedéseinek köszönhetően, ez jó hír, ahogy az is, hogy 2025-ben az inflációt 4 százalék alá szeretnénk csökkenteni. A családtámogatási rendszer tovább bővül azzal, hogy ettől az évtől kezdődően a családok a személyi jövedelemadójuk nagyobb százalékát kaphatják vissza, ami szintén jó hír. Összegezve: bízunk abban, hogy a 2025-ös esztendő gazdasági tekintetben jobb lesz az előzőnél, és ezt a családok is érzik majd.
– A Pénzügyminisztérium betagozódott a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ez praktikus okokból történt így?
– Az, hogy a minisztériumok hogyan állnak fel, milyen mellérendeltségi, alárendeltségi viszonyok vannak, az szerintem az egészet tekintve nem perdöntő. Ahogy például a magyar foci minőségét sem az befolyásolja, hogy 12-16 vagy 18 csapatos az élvonal. Fontos kérdés, hogy hogyan tud hatékonyan működni a kormányzat? Hogyan tudnak működni azok a szereplők – egymás mellett, egymást erősítve, vagy gyengítve –, akiknek a működése befolyással van a másik nagy intézményrendszerre. Ha például a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium konfliktusos viszonyrendszerben van egymással, azt a piac nem jó szemmel nézi, az hatással lehet a külföldi tőke mozgására és akár a forint árfolyamára is. Ha van egy nagyjából azonos, egységes szemlélet, ahol a belső vitákat, az érvek ütköztetését úgy tudják megoldani, hogy az kifelé nem mutat komoly ellentéteket, az a gazdaságnak és a társadalomnak is jó. Most egy új szerkezetű minisztériumi rendszer alakul ki, ami megfelelő lesz ahhoz, hogy a 2025. évi terveinket teljesíteni tudjuk.
– 2024-ben több kormánytag is ellátogatott Békés vármegyébe – például Lázár János –, és több elképzelés, terv is napvilágot látott. Mit jelezhet ez előre?
– Részben Lázár János látogatása, részben az a kommunikáció, amely a kormányzat felől érkezik, azt mutatja, hogy egyre inkább a fókuszba kerül Békés vármegye abból a szempontból, hogy Kecskemét, Debrecen és Szeged mellett mi egy újabb fejlesztési térség lehetünk. Ehhez szükségesek a megközelíthetőségünk javítását szolgáló útfejlesztések. Látszik, hogy Magyarország gyorsforgalmi úthálózata az elmúlt 10-15 évben rendkívül dinamikusan fejlődött, Békés vármegyét érintően is. Ez a folyamat nem áll meg, néhány hónapon belül már Budapest és Békéscsaba között végig kétszer kétsávos úton közlekedhetünk majd. Ez felbecsülhetetlen érték azoknak a vállalkozóknak, befektetőknek, akik tervekkel érkeznek ide. Az is előnyünkre válik, hogy a 47-es utat rendbe teszik. Beszélni kell továbbá arról a 120-as vasútvonalról is, amely Békéscsaba és Lőkösháza között egyvágányú, Budapest és a Balkán között ez egy „érszűkület”, de folyamatban van a felújítása. A békéscsabai repülőtér fejlesztése pedig részben befektetői, részben kormányzati szándékok alapján úgy tűnik, hogy középtávon megvalósulhat. Békéscsabán nagyon erős gimnáziumok vannak, valamint kiváló a szakképzés, azzal a képzési potenciállal, ami nálunk van, és azzal a munkaerő többlettel, amely itt fellelhető, ha az elérhetőségünk javul és befektetőbarát marad az önkormányzati politika, akkor dinamikusabban fejlődhetünk, mint az elmúlt esztendőkben.
– Ön szerint kell-e új utakat keresnie Békéscsabának a továbbiakban, vagy az eddigi sokoldalúságát megőrizve kell folytatnia a továbbiakban is, hisz ez az identitásának a része?
– Az egyik dilemmám az, hogy az a mikroklíma, amit mi itt megteremtünk, megélünk, az-e a legjobb számunkra? Illetve mi kell ahhoz, hogy jó legyen? Több tanulmány is szól arról, hogyan érzik magukat az emberek Békéscsabán, Békés vármegyében, illetve arról, hogy mi az, amiben jók vagyunk, és mi az, amiben kevésbé. Éppen a közelmúltban olvastam egy olyan tanulmányt, ami arról ír, hogy a civil szervezetek ereje, az oktatási-képzési-nevelési, illetve a kulturális pozíciónk okán gondolják úgy a leginkább az emberek, hogy itt jó élni. Ez nem ugyanaz a szelete az életnek, mint amit a gazdaság fejlettsége tud jelenteni. Hogy miként tudjuk itt a jó arányt megtalálni, hogy vonzók legyünk a befektetőknek, de a nagybefektetések ne rontsák az azt életminőséget, amelyet a környezet vagy a kultúra szempontjából jónak érzünk, az nehéz kérdés. Az biztos, hogy a jövedelmeket illetően a megye nem áll jól, a foglalkoztatási mutatók tekintetében is előrelépés kellene, más tekintetben viszont vannak jó mutatóink. Ha változás történik és jön egy-egy nagyobb beruházás, az a fontos, hogy amiből jól állunk, az továbbra is jó maradjon, azokat továbbra is meg tudjuk tartani értékként Békéscsabán.
