Herczeg Tamás: Az anyakönyvi digitalizáció a családfakutatásban is segíthet

2024. április 23. 12:30 | Mikóczy Erika

Folytatódott a parlament tavaszi ülésszaka, ahol Herczeg Tamás országgyűlési képviselő több témában is vezérszónokként szólalt fel. Ezúttal egyebek mellett az anyakönyvi ügyintézés, valamint az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjáról és a Határtalanul Programról kérdezte a képviselőt a 7.Tv Aktuális című műsorában D. Nagy Bence műsorvezető.

 

– 1894-ben fogadta el az akkori Országgyűlés az anyakönyvezésről szóló első törvényt. A jogszabály akkor olyan vitát generált, hogy az ellenzék úgy gondolta, a törvényjavaslat kapcsán a kormány megbuktatására is képes lehet. Most ismét a parlament elé került az anyakönyvezéssel kapcsolatos jogszabály módosítása, milyen volt a fogadtatása?

Az általános vita során nem tapasztaltam jelentős érdeklődést a téma iránt. Volt olyan ellenzéki párt, amely a javaslatok, törvénymódosítások egyetlen elemének a tárgyalásában sem vett részt. A társadalomban, sőt, világszerte azonban nagyon éles viták vannak a digitalizáció térnyerésével kapcsolatban: kérés, hogy milyen jövő vár ránk akkor, ha a digitalizáció egyre több helyen lesz jelen. Két álláspont ütközik, az egyik, hogy ez megkönnyíti, kényelmesebbé teszi, meggyorsítja, egyszerűbbé, környezetkímélőbbé (hiszen kevesebb papírt kell nyomtatni) teszi az életünket. Másik álláspont szerint viszont az online térben minden tevékenységünk beazonosítható, „a nagy testvér mindent lát”, és ez kiszolgáltatottá  tesz minket.

 

Miért fontos ön szerint az anyakönyvi ügyintézés digitalizációja? Vezérszónokként is felszólalt ebben a témában.

Ma nagyon sok olyan papíralapú anyakönyvi dokumentáció van – születéssel, házasságkötéssel, névváltoztatással, halálozással kapcsolatosan – amely eltéréseket mutat, ezek pontosítása az egyik dolog. A másik teljesen más jellegű. Magyarországon is egyre népszerűbb a családfakutatás. Korábban természetes volt, hogy nagyjából egy térben, vagy egymáshoz igen közel éltek generációk, gyerekek, szülők, nagyszülők, akár dédszülők. Ismerték egymást, vagy a felmenők meséltek az elődeinkről, hogy kik voltak, hogyan éltek, mivel foglalkoztak. Ma már jellemzően többször költözünk életünk során, és nem csak egy-egy településen vagy megyén belül. Ez nehezebbé teszi a szájhagyomány útján terjedő családi történetek átadását, ami a régiekre jellemző volt. Sokan az anyakönyvekből szeretnék rekonstruálni – akár évszázadokra visszamenőleg – azt, hogy a családfájuk hogyan állt össze. Ennek a kutathatóságával kapcsolatban történik egyfajta liberalizáció, természetesen az adatvédelem szigorú szabályainak a betartása mellett. Így mindenki könnyebben tárhatja fel a családfáját, másrészt könnyebben kutathatóvá válik akár egy-egy település, közösség élete is.

 

 

– Mely területekre terjed ki még az eddiginél is jobban a digitalizált ügyintézés?

– Szintén kiemelt terület az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja, amelyről az Országgyűlésben tárgyaltunk, itt például a településrendezés, területrendezés, környezetvédelem, természetvédelem, műemlékvédelem és a földügyi ügyintézés is szóba került. Számos olyan eleme van ennek a csomagnak, ami a digitalizációval lehetővé teszi a gyorsabb, könnyebb állampolgári ügyintézést. Készült egyébként egy felmérés Magyarországon, amely szerint már ennek az évnek a végére több százezren lehetnek, akik belépnek abba a rendszerbe, amelyben ősztől akár telefonos applikációkkal is tudjuk a személyazonosságunkat igazolni. Emellett például a közüzemi szolgáltatókkal, a kormányhivatallal, bankokkal, biztosítókkal is applikációkkal intézhetjük az ügyeinket. Ezzel együtt viszont – kötelező elemként – a papíralapú, illetve a személyes ügyintézés létjogosultsága is megmarad, azoknak, akik így szeretnének ügyintézni, meg kell hagyni a jogukat, hogy élhessenek ezzel a lehetőséggel.

 

– A Nemzeti Összetartozás Bizottsága – amelynek ön az alelnöke – a közelmúltban tartott ülésén tárgyalta a Határtalanul Program beszámolóját. Jól csengő számokról, komoly eredményekről esett szó, melyek ezek?

– Mióta a program létezik, 500 ezer felett van azoknak a diákoknak a száma, akik ebben részt vettek.  A köznevelési intézményekben tanulók számára biztosítja a kormányzat, hogy egy tanulmányi kirándulás keretei között elutazhassanak a kárpát-medencei magyarság által lakott területekre, a trianoni döntés előtti Nagy-Magyarország településeire. Drámai egyébként azt hallani, hogy sok – nem Békés megyei – diák azt kérdezi, hogyan tanultak meg például Székelyföldön ilyen jól magyarul... Viszont ott járva elmélyülnek a történelemben, tapasztalatokat, sokszor ott élő barátokat szereznek, és kézzelfoghatóvá válik számukra is a nemzeti összetartozással kapcsolatos gondolkodásmód. Az elmúlt néhány esztendőben egyébként több mint 1100 diák vett részt Békéscsabáról, Békéscsaba 5 általános iskolájából, Újkígyósról, Szabadkígyósról, Csorvásról, Kondorosról a Határtalanul Programban ilyen tanulmányi kiránduláson magyarlakta, de nem Magyarországhoz tartozó területeken. Sokan közülük életre szóló élményekkel gazdagodtak.

További programok »

FEL