– A Fidesz helyi szervezete folytatja a Gondosóra program népszerűsítését. Milyen eredményekről tud beszámolni?
– 2021-ben indult a program, amelynek révén azok, akik betöltötték a 65. életévüket, térítésmentesen juthatnak hozzá az órához. Ez egy olyan eszköz, amely egy – a nap 24 órájában, az év 365 napján folyamatosan elérhető – diszpécserközponthoz van bekötve. Ha valakivel baj történik, vagy úgy érzi, hogy veszélybe került, csak meg kell nyomnia az órán lévő gombot. A diszpécserszolgálat ekkor felveszi a telefont, és segíteni tud a bajbajutott embernek, vagy annak, aki a bajnak a kockázatát észleli. A központ el tudja dönteni, hogy a mentőket, a rendőrséget esetleg a tűzoltókat kell hívni, ha fenyegető bajról van szó. 650-700 ezer fő között van azoknak a száma, akik regisztráltak erre a programra, és szeretnénk elérni, hogy minél többen tudjanak az eszközről, erről a lehetőségről, hiszen ez akár életet is menthet. Eddig több százezer hívás futott be a diszpécserközponthoz, és 33 ezer olyan esetről számoltak be, ahol életmentő segítségnyújtásról volt szó. Aki szeretne ilyen eszközt, annak semmi más nem kell tennie, csak azt, hogy regisztráljon, amennyiben betöltötte a 65. életévét. A Gondosóra és maga a szolgáltatás is térítésmentes, érdemes igénybe venni.
– Ennek érdekében meg is keresik az embereket. Milyen úton?
– A Fidesz most indult újabb akciójában minél több embert szeretnénk elérni akár telefonhívással, vagy otthon történő megkereséssel, hogy felhívjuk a figyelmüket a Gondosóra programra. Személyes tapasztalatom szerint sokszor a gyerekek vagy az unokák beszélik rá az idősödő szülőket, nagyszülőket arra, hogy éljenek a lehetőséggel, így a család is jobban biztonságban tudja szeretteit. Mi most első körben az érintett korosztályt szeretnénk elérni, majd minél szélesebb körben próbáljuk tájékoztatni a közvéleményt is erről a lehetőségről.
– Közel egymilliárd forinttal bővül a TOP Plusz pályázat Békéscsabát érintő kerete, ami lehetővé teszi az intézmények fejlesztését is. Mit tudhatunk erről?
– A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz a Békéscsabai járásnak 15,8 milliárd forint forrást biztosít, ebből 12,6 milliárd forint jut a megyeszékhelynek. A TOP Pluszon kívül természetesen az útépítésre, infrastrukturális fejlesztésre, tornaterem építésére, illetve európai uniós források bevonásával más egyéb fejlesztésekre is sor kerül a következő években. A TOP Plusz forrásról több eredményes tárgyalás után elmondhatom, hogy Békéscsaba kerete további 950 millió forinttal bővül, és ezt a köznevelési intézményeinknek a fejlesztésére, fölújítására fordíthatjuk. Bizton állíthatom, hogy ennél lényegesen több pénzre lenne szükség, ha minden köznevelési intézményünk ingatlanját föl szeretnénk újítani, de azért ez a 950 millió forint is sokat jelent. Amikor ezért lobbiztam, kiemeltem, hogy Békéscsaba diákváros, nemcsak a helyiek, hanem környékbeliek, sőt távolabb élők is idejárnak tanulni. Folynak az egyeztetések arról, hogy mely intézmények részesülnek majd ebből a forrásból. Intenzív tárgyalások folynak a városvezetéssel továbbá arról is, hogy a 15,8 milliárd forintos TOP Plusz keret Békéscsabát érintő része mire elegendő.
– A napokban Békéscsabán járt Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár az ASzakkör projekt miatt. Ennek az egész Kárpát-medencében jelen levő kezdeményezésnek mi a jelentősége Békéscsaba szempontjából?
– Az ASzakkör programsorozat 2021-ben indult néhány ezer fővel, és idén már 15 ezres létszámnál tart. A program kifejezetten nagy segítséget nyújt a közművelődési élet fellendítésére. Ennek részeként – szakkör formában – húsznál is több tevékenységi körre lehet jelentkezni a bútorfestéstől, a nemezelésen keresztül a fafaragásig. Most együttműködést kötött az államtitkárság a Békéscsabai Szakképzési Centrummal, amelynek a tagintézményeiből 555 diák jelentkezett a foglalkozásokra, ami óriási eredmény. A diákok így olyan tevékenységeket végezhetnek szakköri keretek között, amelyek akár a saját szakmai tudásukat, kompetenciájukat is erősítik, növelik. Az elkészített produktumok pedig az egész Kárpát-medencében működő ASzakkör programnak tudnak alapanyagot szolgáltatni. Ebben a kiváló mozgalomban a közösségépítésről és az egyéni kvalitások fejlesztéséről is szó van, örülök, hogy évről évre többen vesznek részt ebben. A koronavírus-járvány előtt meglévő közösségek sok esetben nagyon nehezen tudtak talpra állni, és nem mindenhol voltak képesek az újjáéledésre. Részben emiatt is jött létre az ASzakkör mozgalom, amelynek a sikere azt igazolja, hogy nemcsak a digitális világban élünk, nincs veszve minden, érdemes közösségeket létrehozni, működtetni.
