A gyulai várban hatvan évvel ezelőtt végzett ásatás öt évvel ezelőtti tudományos feldolgozását jelenteti meg könyv formájában az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. A kiadvány a jelenleg is zajló ásatások, az úgynevezett Szigeterőd-projekt előkészítéséhez is alapul szolgál - mondta el az MTI-nek Liska András régész, múzeumigazgató.
Kifejtette, a Gyulai Katalógusok című periodika az 1990-es években indult, a múzeum időszaki kiállításainak katalógusaként és főként régészeti témájú tanulmánykötetként tartották számon, néhány kiadványt egyetemi tankönyvként is használtak.
Idén tíz év szünet után jelenik meg a periodika 14. kötete, amely Szalai Emese 2013-2014-es szakdolgozati kutatásának az átdolgozása. A békéscsabai származású régész Parádi Nándor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének 1956-1961 között a gyulai várban zajló ásatását, annak leletanyagát dolgozta fel, katalogizálta, valamint számos kérdésre adott választ - húzta alá Liska András.
Kifejtette: Parádi Nándor hatvan évvel ezelőtti munkája elsősorban a gyulai vár első műemléki helyreállításának tudományos megalapozását szolgálta. Az öt év alatt számos régészeti leletet, főként kerámiatöredékeket találtak, amelyek dokumentációja ugyan elkészült, ám egy előzetes jelentésnél részletesebb, alaposabb kutatómunka nem követte.
Ezt végezte el öt éve Szalai Emese, aki az eredeti, kézzel írt ásatási naplókat és rajzokat nézte át; tipologizálta, digitálisan lerajzolta, kiegészítette a kerámiatöredékeket. Feltárta, hogy a vár 15. századi építésének idejéből azért nem igazán került elő leletanyag, mert a Parádi-féle ásatás a török korra koncentrált, "egyszerűen nem ástak mélyebbre akkor".
De arra is választ adott, hogy azért nem találtak nagyméretű főzőedényeket, csak számos, különböző nagyságú tál maradványát, mert a török étkezési kultúrának nem volt része a nagy főzőedények használata. "Ők inkább a földön ülve, többféle ételt kisebb tálakból ettek" - magyarázta Liska András.
Parádi csúcslelete egy kínai váza volt, amely a Magyar Nemzeti Múzeum török kori állandó kiállításának jelenleg is a része. Szalai Emese ennek az eredetéről is írt szakdolgozatában - tette hozzá.
Szalai Emese - és ezáltal Parádi Nándor - munkájának jelentősége az, hogy a török korral foglalkozó kutatók számára a könyv megjelentetése írott formájú, alappublikációnak számít a jövőben - húzta alá az igazgató.
Liska András az MTI-nek elárulta, a kutatási anyag könyv formátumú megjelentetése a jelenleg is zajló ásatásoknak, az úgynevezett Szigeterőd-projektnek az előkészítésében is segítséget nyújt. A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti, amelyet az önkormányzat régészeti feltárások alapján szeretne minél korhűbben megvalósítani a jövőben."Szalai Emese munkája a palánkrendszer egyes szakaszainak meghatározásában, keltezésében is nagy segítséget ad" - mondta a régész.
Az Agyagba zárt hétköznapok - A 15-17. századi fazekasság emlékei a gyulai várból című könyv bemutatója március 1-jén lesz az Almásy-kastélyban.
Forrás: MTI
