A vetőmag- és a takarmány-előállításhoz szükséges infrastruktúrára, illetve a ménes fejlesztésére költi a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság (NMT) Zrt. tőkeemelés formájában az államtól kapott hatmilliárd forintot.
Hatmilliárd forintos állami tőkeemeléssel a mezőhegyesi agrárkomplexum jegyzett tőkéje 7,09 milliárd forintra nő – tudta meg a Világgazdaság. A 2004-ben privatizált, Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. néven működő volt állami gazdaságot a magyar állam tavaly novemberben vásárolta vissza 2,1 milliárd forintért. A privatizációkor a cégről leválasztott Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. előbb költségvetési szerv lett, majd a hozzá tartozó ménes, illetve a műemlékek bekerültek a visszavásárolt társaságba.
Farkas Sándor, a mintagazdaságként működő ménesbirtok újjászervezésének összehangolásáért felelős kormánybiztos szerint a tőkeemelés most kényszer volt, mivel a korábbi tulajdonos néhány éve eladta a vetőmag- és a szárítóüzemet, a takarmánykeverőt és a terménytárolókat a francia Limagren vetőmagtermelő cégnek. Az átadás időpontja idén április elején esedékes, onnantól kezdve a gazdaságnak – néhány kivétellel, amelyeket szeptemberig még visszabérelhetnek a franciáktól – nincs meg a gabonaágazat normál működtetéséhez szükséges infrastruktúrája – magyarázta Farkas. A tőkeemelést ennek megteremtésére, illetve a ménes fejlesztésére fordítják.
A kormány egyik célja a Nemzeti Ménesbirtok megalapításával az volt, hogy jelentős ménesállományt hozzon létre a Magyarországon honos fajtákból. A nóniusz eleve adott Mezőhegyesen, a marócpusztai gidrán ménes áthelyezéséről folyamatban vannak a tárgyalások, a furioso-north star mezőhegyesi félvér tenyésztését is visszaállítják Mezőhegyesen – mondta lapunknak a kormánybiztos.
Az idei eredménytervet ugyanakkor még nem tudta számszerűsíteni Farkas Sándor. Ennek egyik oka, hogy a cég előző vezetése már nem végeztetett el egy sor őszi munkát, amit a tulajdonosváltás után kellett bepótolni. Amint birtokon belülre kerültek, kiderült, hogy több mint háromezer hektárt kell felszántani, amit ugyan még a fagyok előtt meg tudtak tenni, viszont késett a vetés. Ezért most még nem tudni, hogy a kemény fagyokig a szokásos fejlettségüket vélhetően el nem érő növények milyen állapotban lesznek a tél elmúltával.
A társaság 8200 hektár szántón és 1500 hektár erdőterületen gazdálkodik. Farkas Sándor arról is beszámolt, hogy néhány növényükre még nincs szerződésük, illetve hogy 2200 hektáron hibridkukorica-vetőmag termesztését tervezik. A tavaszi vetésszerkezetet viszont alapvetően határozza meg, hogy mi lesz az őszi vetésekkel.
A lótenyésztési ágazat működésének részeként lovasversenyeket és tenyésztői programokat is rendez a ménesbirtok, ezeknek az ideje és a feltételei megvannak – mondta a kormánybiztos. A Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskolával együttműködve alakították ki az iskola oktatási programját, ami gyakorlatilag minden területet lefed, ami a társaságnál fellelhető.
A mintagazdaságként is működő ménesbirtok számára a turizmus fellendítése is fontos feladat. Farkas Sándor ezzel magyarázta a korábban zenei műsorvezetőként, majd az MTV intendánsaként is tevékenykedő Rákay Philip igazgatósági tagságát. Mivel a lovassport is közel áll hozzá, és komoly marketingtapasztalatai vannak, ezen a területen sokat segíthet a mezőhegyesi ménesbirtok felfuttatásában.
Forrás: Világgazdaság
-400x225.webp)
