Beindították az új öntözőrendszert csütörtök délelőtt Mezőhegyesen. A hármas számú nyomásközpont több, mint 1000 hektár öntözésére alkalmas. Csak ez az egy eszköz 2490 köbméter vizet tud kiadni 1 óra alatt.
– Ez nem csodaszer, viszont nagyon komoly eszköz egy olyan hatás mérséklésére, mint amilyet a nyári, 120 éve nem látott aszály okozott. Azon a 2000 hektáron, amelyet öntözni tudtunk idén, volt termés. A fejlesztésnek köszönhetően jövő évtől a tehenészetnek is garantáljuk azt a tömegtakarmány-bázist, amit megérdemel – emelte ki Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója.
Magyarországon az elmúlt 30 év legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása fejeződött be most Mezőhegyesen. A 10,5 milliárd forintba kerülő fejlesztést csütörtökön adták át, amelyben a Nemzeti Ménesbirtok használatában lévő területen 81 új öntözőberendezést építettek ki. A fejlesztésnek köszönhetően az egyidejűleg öntözhető terület méretét az eddigi 2500 hektárról közel 5100 hektárra növelték.
– Csak itt a Tisza és a Maros vízgyűjtőterületén az elmúlt tíz évben körülbelül 30 százalékos vízhozamcsökkenés volt megfigyelhető. Az előző nyolc hónapban az alföldi megyékben az elmúlt két év csapadékmennyiségének csupán a fele esett le – hangsúlyozta a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. igazgatóságának alelnöke. Csányi Attila hozzátette: a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Ha ezt az összeget - uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva - öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, vagyis mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető – mondta, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es években tartottunk. Az alelnök szerint hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent.
Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb tevékenység, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszer-szuverenitás elérését szolgálja.
– Ez a beruházás mérföldkő azért, mert felismertük a problémát, kerestünk rá megoldást és ezt megfelelő technológiai színvonallal meg is tudjuk valósítani – hangsúlyozta a miniszter. A tárcavezető kiemelte, hogy a talajnedvesség Európa-szerte csökken, a magyar földterületek 46 százalékát sújtotta idén aszály. A vizet bő vízhozamnál kell betározni a későbbi felhasználás céljával, de nemcsak öntözni kell, hanem változtatni a talajművelésen, és fel kell ismerni a vetőmagok genetikai potenciálját is. Szomorúnak nevezte, hogy 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi, vízjogilag engedélyezett, öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak.
A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni. A kormány a Vidékfejlesztési Programban kiemelten támogatja az öntözési beruházásokat. A kérelmek benyújtására jövő év június végéig van lehetőség. Eddig 753 termelő részesült összesen 46 milliárd forint támogatásban. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
-400x225.webp)
