– Fél kilogramm méz előállításához a méhek 120 ezer kilométert repülnek. Ha csak e szorgos kis lények munkája iránti tiszteletből tesszük is, vegyünk megbízható forrásból mézet! A magyar méhészek ellehetetlenülésének megértéséhez elég a külkereskedelmi adatokra tekinteni. Hagyományos piacaink elfordulnak tőlünk, az import pedig a magyarországi boltok polcairól is visszaköszön. Emiatt a felvásárlási árak csökkennek, sőt a felvásárlás is megakadt. A fogyasztót sokkolja az áremelkedés, így a piac egyre szűkül – – írja cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
A probléma az EU szintjén is érzékelhető. Az Európai Bizottság két közös jelentést tett közzé az EU-ba irányuló mézimport csalárd gyakorlatairól. A DG Sante, a JRC és az OLAF közös munkájának köszönhetően a Bizottság számszerűsített egy riasztó tényt: az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott 320 minta közül 147-nél (46 százaléknál) merült fel a gyanú, hogy nem felelt meg a mézről szóló uniós irányelv követelményeinek. A kínai mézminták közel 74 százaléka, a török minták 93 és a brit mézminták 100 százaléka volt „gyanús”!
Stanislav Jaš, a Copa and Cogeca Honey Munkacsoport elnöke a JRC jelentését kommentálva azt mondta: „A felmérés egyértelműen megmutatja, honnan erednek a problémák. Ha csaknem minden második, az Európai Unióba importált méztermék hamisított, az azt jelenti, hogy az EU-ban elfogyasztott összes »méz« 20 százaléka hamisított.
– Ha belevesszük azt a tényt, hogy a »hamis mézek« viszonylag kevés országból 1,5 euró/kilogramm áron jutnak be az EU-ba, akkor megérthetjük, miért megy át egy igazi mezőgazdasági katasztrófán az EU – írta Fórián.
A mintákat a Közös Kutatóközpont (JRC) laboratóriuma elemezte. A hamisítványok aránya bő háromszorosa a legutóbbi uniós ellenőrzési jelentésben szereplőnek. A 2015-től 2017-ig tartó vizsgálati időszakban a mintáknak még mindössze 14 százaléka akadt fenn a rostán. Az EU-ban a méhek a szükséges méznek csak 40 százalékát állítják elő.
A hatalmas importigény pedig vonzza a visszaélőket, mivel megfelelő címkézési és vizsgálati szabályok híján a lebukás kockázata csekély. A Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet szerint az importméz kilónkénti ára átlagosan 2,17 euró, a rizsből készült cukorszirup például csak 0,40-0,60 euró.
Forrás: Agrokép
