– Mióta vezeti ön ezt az intézményt?
– 2015. június 16-a óta, ekkor írtak ki ugyanis először pályázatot az intézményvezetői feladatok ellátására, előtte megbízott vezető voltam. Azért pályáztam meg ezt a pozíciót, mert szakmai kihívást, illetve szakmai fejlődési lehetőséget láttam benne. Munkaügyi kapcsolatok szakon végeztem, pénzügyi szakos közgazdász, és okleveles közgazdász vagyok vezetés és szervezés szakon. Úgy éreztem, hogy az eddigi munkatapasztalataim, illetve az elsajátított ismereteim alapján erre a munkakörbe alkalmas lehetnék. Egyébként harminc éve dolgozom a közigazgatásban. Tapasztalatot főleg munkaügyi területen, HR területen szereztem, de különböző projektekben betekintést nyertem a pénzügyi tervezésbe is. Úgy éreztem, hogy a sok év alatt összeszedett ismereteimet, tudásomat, gyakorlatomat itt jól tudnám kamatoztatni.
– A Békéscsabai Kistérségi Intézményellátó Központ egy kevésbé ismert, kevésbé szem előtt levő intézmény. Milyen feladatokat látnak el?
– A központ megalapítása 2014-re nyúlik vissza. Akkor döntött úgy a fenntartó, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, hogy létrehozza az intézményellátó központot. A cél ezzel az volt, hogy a társulás fenntartásában működő költségvetési intézmények pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait ellássa, a feladatokat összehangolja, egységesítse ez az intézmény. Ebben az időben a kistérség fenntartásában még három szociális intézmény volt, az Életfa Idősek Otthona, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, és az Egyesített Szociális Központ. Aztán 2016 januárjában a családsegítő, 2017-ben pedig az Életfa Idősek Otthona visszakerült önkormányzati fenntartásba. Jelen pillanatban már csak az Egyesített Szociális Központ részére végezzük ezeket a feladatokat.
– Mekkora az intézmény? Hányan munkatársuk van?
– Egy kis intézmény vagyunk, tíz főt foglalkoztatunk, kilenc közalkalmazottal, és egy közfoglalkoztatottal látjuk el ezeket a feladatokat. Magasan képzett kollégáim vannak, hárman felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, öt főnek pedig mérlegképes könyvelői végzettsége van, tehát a magas szintű munkavégzéshez minden feltétel adott az intézményben. Egyébként mi is önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, saját költségvetéssel rendelkezünk.
– Körülbelül 700 millió forinttal gazdálkodnak éves szinten. Mikre fordítják ezt az összeget?
– Az Egyesített Szociális Központ éves költségvetése valóban mintegy 700 millió forint. Ennek nagy része munkabérre és járulékokra megy el, a költségvetésnek majdnem a felét teszi ki a bér- és a járulékköltségek. A többit pedig dologi kiadásokra fordítja az intézmény. Például az élelmiszer-beszerzés a költségvetésben nagyon nagy részt tesz ki, ez éves szinten több mint 100 millió forint. A szakosított ellátásban napi ötszöri étkezést biztosítunk az ellátottaknak, az alapszolgáltatásban pedig szociális étkezést, ezek beszerzése nagy összeg. A szociális intézmény 13 telephelyen működik, ezeknek a telephelyeknek nagy a rezsiköltsége is. Próbálunk minden évben arra is pénzt tartalékolni, hogy különböző felújításokat, fejlesztéseket tudjunk eszközölni az intézményrendszerben. Soknak tűnik a 700 millió forint, azonban a gazdálkodás ebből egyáltalán nem könnyű. Ez mindig nagyon nagy odafigyelést, takarékos gazdálkodást kíván az intézmény részéről.
– Most második alkalommal is pályázott az intézmény vezetésére. Mi motiválta erre?
– Gyakorlatilag az előző években elért eredmények motiváltak. Finanszírozási szempontból nagyon nehéz öt évet tudhatunk a hátunk mögött. A kollégáimmal együtt úgy gondoljuk, hogy eredményes munkát végeztünk, hisz mindig fenn tudtuk tartani a költségvetés egyensúlyát, mindig biztosítva volt az intézmény likviditása. Ezen kívül több beruházás is megvalósult az elmúlt időszakban, részben önkormányzati pályázatok révén, részben saját forrásból. Önkormányzati pályázat útján újult meg például az alapszolgáltatásban három klubunk, a Kossuth utcai, a Jázmin utcai és a Fövenyes utcai. Ezek a beruházások mindig magukban foglaltak energetikai felújítást is, ennek azért örülünk különösen, mert ez a megtakarítás miatt pozitívan hat majd vissza a költségvetés alakulására. Ahogy említettem, az Egyesített Szociális Központ 13 telephelyen nyújtja a szolgáltatásait. Ezeket is folyamatosan próbáljuk korszerűsíteni, illetve folyamatos az állagmegóvás. Ezen kívül saját beruházások, eszközfejlesztések is történtek az elmúlt években, úgy az alapellátásban, mint a szakosított ellátásban. Ezek már inkább olyan beruházások, fejlesztések voltak, amelyek a szolgáltatásokat igénybe vevők életminőségének javításához járultak hozzá. Az utóbbi években például több klímaberendezést szereztünk be, tavaly pedig a szakosított ellátásba sikerült 80 új, modern betegágyat vennünk. Ez nemcsak az ellátottak életminőségének a javításához járul hozzá, hanem a szakdolgozók munkáját is megkönnyíti. Szeretném kiemelni, hogy tavaly a szakosított ellátásban átadtunk egy fényterápiás szobát is, ami a demenciával élők életminőségének javításához járul hozzá, egyedülálló módon az országban. Emellett rengeteg apró felújítás volt az anyagi lehetőségek függvényében. Ezek azok az eredmények, amelyek miatt úgy éreztem, hogy érdemes ezt a munkát folytatnom.
– Említette, hogy egyedülálló az országban a fényterápiás szoba. Milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban?
– Olyan visszajelzéseket kapok, hogy nagyon szeretik az ellátottak. Időbeosztás van, hogy ki mikor és mennyi ideig veheti igénybe a szobát. A demenciával élőknél sokszor előfordul, hogy szoronganak, frusztráltak. Ha viszont ebben a szobában eltöltenek egy bizonyos időt, akkor az megnyugtatóan hat rájuk.
– Említett számos beruházást az elmúlt évekből. Van-e most folyamatban vagy tervben valamilyen felújítás?
– Az Ady utcai bentlakásos intézményben tavaly megkezdtünk egy felújítást, ezt szeretnénk idén befejezni. A koronavírus-helyzet egy picit átrendezte a költségvetésünket, mert alighogy elfogadták az idei évi költségvetést, egyből beleszólt ez a vírushelyzet és átrendezte az anyagi lehetőségeket. De ha lesz rá lehetőségünk, akkor ezeket szeretnénk idén befejezni.
– A koronavírus hatással volt és van az élet minden területére. Van-e olyan tapasztalatuk ezzel kapcsolatosan, amelyet hasznosítani tudnak a jövőben, és hogyan készülnek egy esetleges második hullámra?
– Mivel az intézményellátó központ telephelye is az Ady utcán van, nyilván az intézmény bezárása a mi munkánkra is hatással volt, mi is el voltunk zárva. Ettől függetlenül készültünk arra is, hogy az otthonról végezhető munka feltételeit kialakítsuk, ennek az infrastrukturális, illetve informatikai hátterét biztosítani kellett, ezek megtörténtek. Mi végül bent végeztük a munkánkat, nem került sor arra, hogy home office-ban dolgozzunk, de ettől függetlenül jó dolog, hogy képesek lennénk rá, ennek a lehetősége most már adott számunkra. Reméljük, hogy a második hullám elkerül bennünket, de ha mégsem, akkor most már nincs akadálya annak, hogy otthonról végezzük a munkánkat. Volt egy másik fontos feladat is. Nálunk működik egy mindennap nyitva tartó pénztár, mert az ellátotti kör életkorából adódóan sokan igénylik azt, hogy készpénzben fizethessék be az ellátási díjat, illetve a gyógyszer és gyógyászati eszközök árát. Biztosítani kellett, hogy ők ezek között a nehéz körülmények között is be tudjanak jutni az intézménybe, és ez előírásokat betartva ezt biztosítottuk is. Ez azért nagyon fontos, mert az Egyesített Szociális Központ likviditását lényegében az ellátotti díjbefizetések biztosítják hónapról hónapra. Az állami finanszírozás a munkabérre és az azt terhelő járulékokra elég. A többit pedig saját bevételből kell megoldania a szociális központnak.
– Vezetőként milyen célokkal vág neki a következő öt évnek?
– A legfontosabb továbbra is a hatékony gazdálkodás biztosítása, illetve a magas szintű munkavégzés. A magas szintű munkavégzés elsősorban a kollégáim felkészültségén, elhivatottságán múlik, ezért a jövőben is nagy figyelmet kívánok fordítani a munkatársak képzésére, továbbképzésére, hiszen a jogszabályi környezet folyamatosan változik. A dolgozói elkötelezettséget úgy próbálom erősíteni, hogy vezetőként próbálom megismerni a munkatársaim céljait, motivációit, problémáit. Ennek ismeretében olyan vezetői döntéseket igyekszem hozni, amelyekkel elő tudom segíteni, hogy ők is szívesen járjanak erre a munkahelyre. Szerintem egy munkahelyre akkor mennek szívesen az emberek, hogyha ott jó a légkör, ha jó a munkaszervezés, a feladatok arányosan vannak elosztva, és minden eszköz rendelkezésre áll a munkavégzéshez, és nem utolsó sorban: ha a vezető kifejezi megbecsülését a munkatársai iránt. Ezek azt gondolom, hogy mind-mind vezetői feladatok, és én ezeknek a feladatoknak szeretnék a következő öt évben is maradéktalanul megfelelni. Illetve szeretném ezt a munkát továbbra is úgy folytatni, hogy minden érintett elégedett legyen a Kistérségi Intézményellátó Központ működésével.
