Melegszik a klíma. Olvadnak a gleccserek. Ausztriában a síparadicsomok már téli vadvízi túrákat szerveznek, mert nincs hó. Nyáron a földeken egyre nagyobb a szárazság, a békési gazdák kétségbeesetten öntözik a terményüket. Közben pusztul az élővilág. A városlakók egyre gyakrabban nyári hőszigetekben sínylődnek, szigetelik házukat, légkondicionálják lakásukat, ahonnan reflexből osztják és kommentelik a Földanyánkat óvó petíciókat.
Eközben városi fák tűnnek el. A favágások idénye ilyenkor télen van, amikor a növények felkészülnek a tavaszi virágzásra és a nyári életükre. Ilyenkor túlélnek. Most nem élvezzük az árnyékukat, a madaraik csiripelését, az oxigénellátásban játszott szerepük is feledésbe merül. Egy társasház lakói úgy határoznak, hogy kivágják őket. A „bűnük”, hogy gyökérzetükkel nekimennek az 50 éves aszfaltnak és hullik a levelük.
Fura szabályok szerint élünk. Ha a terület tulajdonosa vagyok és van rá pénzem, írthatom a fát? Én döntök a fa sorsáról? Mint egy elhasznált tárgyról? Egy elkorhadt öreg padról, amit elbontok és csinálok egy újat? Az élő fa árnyéka, levegője nem ismeri a telekhatárokat: nem Hrsz.-függő. Ezt megtehetjük? Szerencsére nem. Döntéshozóink fontos helyükön ülve, mérlegelik a szándékunkat. Nem vághatunk ki fákat kedvünk szerint. Ha környezet- vagy természetvédelmi oka van, megtiltható. Lehet más okból problematikus egy egészséges fa kivágása, mint a természet védelme? Nem.
Egy városi fa önmagában nem csak esztétikus, de élete során tisztítja és hűti a levegőt, megköti a szén-dioxidot, árnyékol, termeli az oxigént, élőhelyet biztosít, táplálja a talajt, elvezeti a hirtelen jött csapadékvizeket. Mindezt ingyen.
Egyetlen egészséges fa sem halhat meg. Még ha pótoljuk sem. Nem történhet meg egy közösségben, hogy annak egy része szabadidőt és energiát nem kímélve erdőt vet, fákat ültet és gondoz, közben a másik része önkényesen kiírtja a sajátjának vélt növényeket. Rövid távú érdekeink miatt ne pusztítsuk a közösség szükségleteinek kielégítéséhez rendelkezésre álló javakat.
Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan.
Dr. Duray Balázs
