A városban a fák élete azonban nem végződhet természetesen. A lehulló gallyak, korhadás miatt meggyengült törzsek közvetlen életveszéllyel fenyegetik a lakókat. Ezeket az öreg vagy beteg fákat ki kell vágni, és eltüzeljük vagy felhasználjuk őket. A szociálisan érzékeny favágó felajánlhatja a kivágott fát rászoruló családoknak. Ebben az esetben az évtizedekig raktározott szén egy hét alatt visszakerül a levegőbe.
Sokszor elfelejtjük, hogy a fa a halálát követően még évtizedekig szolgálatunkra lehet, miközben a megkötött szén sem illan el, hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Használati tárgyként számos szükségletünket elégítheti ki. Legyen az bútor, kerti eszköz, vagy csak faragott dísztárgy, a holtfa ezerféleképpen hasznosulhat.
Sajnos a szegénység és a klímaváltozás egymással összefüggő társadalmi és természeti problémahalmaz. Hosszú távon arra kell törekednünk, hogy a sokat emlegetett energiahatékonyság reális alternatíva legyen a szegényebbek számára is. A segítség több irányból jöhet. A tűzifa persze gyors és hatékony lehetőség, de minél hamarabb el kell gondolkozni azokon a megoldásokon, amelyek hosszú távon hatnak és klímavédelmi szempontból is fenntarthatóak.
Az energiahatékonyságot segítő szociálpolitikai intézkedések sokfélék lehetnek: energiaszámlák támogatása, csökkentett tarifák, társadalombiztosítási támogatások, épületszigetelés, kazáncsere támogatása, adókedvezmények energiatakarékos kazánokra és hőszigetelő anyagokra, szemléletformáló információs kampányok.
Ma Magyarországon 1,5 millió háztartás energiaszegény, azaz nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek nagy részét energiaszámláira költi. Viszont biztató, hogy azok a családok, akik hosszú távon hathatós segítségben részesülnek, hamar felismerik a magasabb kényelmi szintet, az egészségügyi előnyöket és azt, hogy mindezzel a Föld felmelegedését tudják lassítani. Gondolkodjunk globálisan, segítsünk lokálisan a rászorulóknak.
Duray Balázs
-400x225.png)
