A demokrácia olyan, mint a fa: alulról felfelé növekszik. Volt egy választás, ahol csabaiak döntöttek arról, hogy mit is akarnak valójában. Hogy szeretnék látni a város és térsége jövőjét, mondjuk 2024-ben, 2030-ban, esetleg 2050-ben. Az eredmény egyértelmű volt, nem vártunk mást.
Békéscsabán, a kilencvenes években a város évi 1000-1200 fát ültetett. 2002-ben a megyeszékhely célul tűzte ki, hogy három év alatt külterületi, erdősítésre alkalmas területeket jelöl ki, és elkezdi a települést övező erdőket véderdő-gyűrűvé kiegészíteni.
A csabaiak preferenciája már 2004-ben nyilvánvaló volt, amikor a lakosság közel kétharmada gondolta közepesnél súlyosabb problémának a zöldterületek hiányát. Akkor a csabaiak közül többen gyűjtöttek volna a környezet védelmére, mint a világbékére. A turizmus fejlesztése érdekében a műemlékek és szálláshelyeknél is fontosabbnak ítélték a természeti környezet állapotát. Csabai kutatók és szakértők 2004-ben megállapították, hogy „a környezeti fejlesztések integrálódása az egyéb ágazati fejlesztésekbe ma már nemcsak EU-kritérium, de a fenntartható városfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze is”.
Épp most mondják, nem csak csabai, de szegedi, budapesti, párizsi, tokiói tudósok is, hogy csinálni kellene végre valamit. Vannak fiatalok, akiknek eszük ágában sincs gyereket szülni erre a világra. Járványok, háborúk és környezeti katasztrófák nyomasztanak, miközben a társadalom csak egy szűk köre él jól.
Ebből lett elegük a csabaiaknak és választottak: vagy várnak még, vagy aktivizálódnak. Érzékelve a problémákat, 2019-ben, egyszeri hívó szóra tömegek mozdultak meg. Akkor 6 hektár erdőt vetettek, majd 2020-ban további tízet, tavaly tizennégyet. Két év alatt 1137 facsemetét ültettek el a város közterületein, további kétezret saját telkeiken. Az elmúlt 120 év legszárazabb nyarán az önkormányzat mellet csabaiak százai tartottak életben közel 2000 facsemetét. E cselekvés hiányában biztos, hogy nem élték volna túl az aszályt.
Fel kell gyorsítani a közös cselekvéseinket annak érdekében, hogy a városlakók szükségleteit kielégítsük. Folytassuk ezt az utat. Látható, hogy a helyi fenntartható cselekvéseinkkel nemcsak környezetivédelmi, hanem nemzetfenntartó célokat is szolgálunk. Ne mástól várjuk a megoldást. Döntsünk felelősen és csináljuk meg mi! Meg kell szoknunk, hogy a város a miénk!
Mi így gondolkozunk globálisan és választunk lokálisan.
Dr. Duray Balázs
