Ha nem cselekszünk azonnal, akkor a 2000-es évek végére természeti és gazdasági katasztrófák sorozata fogja sújtani a Földön élő 11 milliárd embert, köztük a mi gyerekeinket is, itt Békéscsabán. Nem lesz elegendő ivóvíz, az utazás csak a kiváltságosok hóbortja lesz, egészséges élelmiszerért és vízért háborúk dúlhantak.
Ez nem egy új sorozat trailer-je a streaming-csatornán, hanem a legfrissebb tudományos jelentés az éghajlatváltozás jelenlegi trendjeiről. A tudósok szerint már most 3,5 milliárd embert rendkívül érintenek az éghajlati hatások, és a világ lakosságának fele súlyos vízhiányban szenved minden évben. Minden harmadik ember halálos hőstressznek van kitéve, és ez az előrejelzések szerint a század végére 50-75%-ra fog növekedni. Évente félmillióval több embert fenyeget súlyos áradás, és 2050-ig egymilliárd tengerparton élő ember lesz kitéve a veszélynek.
A most meghozott intézkedések alapvető hatással lesznek gyermekeink életének minőségére.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás lassítására és a hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló globális fellépés további késleltetése „elszalasztja egy élhető és fenntartható jövő lehetőségét”. 2015-ben a világ arra szövetkezett, hogy a felmelegedés iparosodástól számított szintjét 2-1,5 °C-ra mérsékli. Ennek érdekében 2050-re megújuló energiaforrásokból kell biztosítani az elektromosság 70-85%-át. Mindemellett az energiaigényünk csökkentése, az élelmiszer-termelés hatékonyságának javítása, étrendünk módosítása, valamint az élelmiszer-hulladék és -pazarlás csökkentése szintén hozzájárulnak a globális kibocsátás csökkentéséhez.
A nulla szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra kell áttérnünk. Persze drágább most az új nyílászáró vagy a szigetelés, akár a napelem, többet fizetünk egy villanyautóért, de végül sokkal több pénzt takarítunk meg a lakásunk és az autónk élettartama során. A villamos energiát nem állíthatjuk elő kőolajból, szénből vagy földgázból. Az energiaszektort szén-dioxid-mentessé kell tegyük. Körbevesznek a tiszta energiát adó, kimeríthetetlen energiaforrások: a napfény, a szél, a földhő és a biomassza.
A városoknak is kitüntetett szerepe lesz ebben a harcban, ahol az energiaellátást a decentralizált, kis léptékű (elosztott) energiarendszerek teszik majd lehetővé és az emberek zéró-kibocsátású, vízmegtartó lakóterületeken fognak élni, ahol az épületek a tájba illeszkednek, az utakat és házakat esővizeket hasznosító csatornák szegélyezik.
Elegendőek lesznek-e a mai lépéseink az éghajlatváltozás közvetlen hatásainak megelőzésére vagy mindez már késő? A cselekvés jobbá vagy biztonságosabbá teszi életünket, vagy csak a jövő nemzedékei számára jelent változást? Mennyibe kerül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése?
Mi így gondolkozunk globálisan és alkalmazkodunk lokálisan.
Dr. Duray Balázs
