Glokális sarok: Csabai szemétügyek

2021. január 31. 16:51 | behir.hu

Milyen hatással van gyorsan változó világunk Békéscsabára és csabaiként tudjuk-e ezeket a változásokat befolyásolni? A rovat a nagyvilágból érkező impulzusok által alakított és arra reflektáló helyi ügyeinket vizsgálja az ökológiai fenntarthatóság szemüvegén keresztül.

Balin napi 30-60 tonna szemetet sodornak ki a hullámok. Úszó szemétből álló szigetek fedik a Drina folyó vizét a boszniai Visegrad erőműve előtt. A Kékestetőn több zsák szemetet szednek össze, amit a hegyre érkezők hagynak ott…

Két éve minden csabaitól évi 311 kiló szemetet szállított el a szolgáltató, a hazai átlagnál kicsit nagyobb arány ez, és a települések sorában a 314. helyet jelenti. Körülbelül ennyi hulladék keletkezett az oszláriak és a seiek otthonában is. A 61 húszezernél nagyobb népességű város között a tizennegyedikek vagyunk, kicsit többet termelünk a kazincbarcikaiaknál, de kevesebbet a jászberényieknél. Öt megyeszékhely lakosai pedig többet szemetelnek nálunk.

Viszont van hova fejlődjünk a 31 kiló szemetet termelő egeraracsaiakhoz képest. Statisztikailag ők hazánkban a legkörnyezettudatosabbak.

Békéscsabán két dolog miatt is szerencsések vagyunk. Egyrészt itt van a határunkban az ország egyik legnagyobb hulladékkezelője, lerakóval, válogató üzemmel és komposztálóval. A 75 településről ide kerülő hulladék hatodát adjuk mi, csabaiak. A háztartásainkból elszállított szemét mellett további 23 hulladékgyűjtő szigetünk is van, a Kétegyházi úton épül a hulladékgyűjtő udvarunk. A kapacitás azonban véges. A terület fele már betelt.

A legpiszkosabb ügy azonban nem ez, hanem a tudatos környezetszennyezés. Addig ugyanis, amíg a szervezetten zajló hulladékgyűjtés műszakilag ellenőrzött lerakókba történik, az illegálisan, sunyi módon eldobott szemét óriási károkat okoz a természetnek és a környezetünknek. Bele se gondol a szabálysértést vagy akár bűncselekményt elkövető, hogy az egészségünk károsítása mellett, a szennyezett terület tulajdonosának okoz nagyon sok esetben jelentős anyagi kárt.

Szerencsére a városlakók környezeti szemlélete javul, kifejezetten a fiatalok körében. Miközben egyre többen törekednek arra, hogy kevesebbet fogyasszanak, újrahasznosítsák, amit lehet, közösségek szerveződnek a más által okozott károk elhárításán. Önkéntesen, nemcsak a környezetükért érzett felelősség miatt, hanem a közösséghez tartozás igényével tisztítják meg a várost.

Békéscsabán így gondolkodunk globálisan és cselekszünk lokálisan.

Duray Balázs

 

További programok »

FEL