Glokális sarok: A csabai földhasználat története

2021. január 17. 17:15 | behir.hu

Milyen hatással van gyorsan változó világunk Békéscsabára és csabaiként tudjuk-e ezeket a változásokat befolyásolni?

A rovatban olvashatunk a csabai agrártáj változásáról, ezzel jobban megértve a jelen tájalakító folyamatainak hatását a csabai lakosságra.

A 19. század közepén a konzervatív gazdagparasztságot az egyre csökkenő súlyú nagybirtok, az árutermelésben gyenge kisparasztság és az olcsó munkaerő egyaránt az extenzív gazdálkodás fenntartására ösztönözte. A századforduló időszakában a gazdagparasztság felvásárolta az összes csabai nagybirtokot, amivel tovább növelte gazdasági súlyát, s egyben nagymértékben csökkentette a földmunkástömegek addig is szerény munkalehetőségét, ami agrárszocialista megmozdulások kirobbanásához vezetett.

Néhány év alatt szántófölddé alakult a határ nagy része a legelő, valamint a rét és a mocsár rovására. Az 1870-es évek közepére alakult ki az a művelésági megoszlás, ami lényegében egészen a felszabadulás utánig megmaradt.

A mezőgazdaság szerkezeti megmerevedésében az játszott szerepet, hogy a kitűnő minőségű búzáért országosan a legmagasabb árat fizették, s nem ösztönzött korszerűsítésre, más növények termelésére. A 19. század második felétől lendült fel a kukoricatermesztéshez kapcsolódó sertéstartás, megteremtve a nemzetközileg is ismertté váló csabai kolbász alapanyagát. A békéscsabai földtulajdonviszonyok a 19. század második felében kedvezőnek mondhatók, mivel a határ közel 70%-át paraszti birtokok foglalták el, és a település életének alakításában fontos szerepet töltöttek be tulajdonosaik. Ugyanakkor egyfajta agrár-túlnépesedés is megjelent, vagyis a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt az ipar csak részben tudta alkalmazni. A dualizmus éveiben nemzetközileg is elismert növénynemesítők (Stark Adolf, Mokry Sámuel) szereztek hírnevet Csabának.

Az I. világháború után a közeli nagyvárosok (Arad, Temesvár) elvesztése és Szeged határvárossá válása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba gazdasági vonzását Békés megyén túl a Körösök-vidékére és a Körös-Maros köze nagyobb részére is kiterjessze. A város forgalmi-közlekedési csomópont szerepe a húszas évektől még inkább megerősödött.

A kisebb területtel rendelkező, szegényebb tanyatulajdonosok végérvényesen kiszakadtak a határba a városi zárt közösségből. A tanyák szórványokká váltak, elsősorban az újonnan parcellázott területeken, vagyis a város északkeleti, keleti és délkeleti részén. A legtávolabbi nyugati és déli részeken fekvő tanyák tartották a leglazább kapcsolatot a zárt településsel. Itt élt a legtöbb cseléd, itt volt a legtöbb nagygazda tanya (Szentmiklós, Soprony, Telekgerendás, Gerendás). E területek önállósulásra való törekvése a századfordulótól megindult.  

(Forrás: Duray B. 2016: Mezőgazdaság, földhasználat Csabán In: Ambrus Z. (szerk.): A csabai: táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál.)

Duray Balázs

 

További programok »

Itthon

Ittasan bántalmazta és rabolta ki kerekesszékes ismerősét az endrődi férfi

A bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntette és kifosztás bűntette miatt emelt vádat a Szarvasi Járási Ügyészség egy 51 éves büntetett előéletű gyomaendrődi férfival szemben, aki egy mozgáskorlátozott kerekesszékes férfit rabolt ki.
09:20
FEL