Rohamosan nőnek az élelmiszerárak a világ feltörekvő piacain, ezt pedig a szegényebb fogyasztók sínylik meg. Bár a gazdasági növekedés globálisan lassul, a központi bankok továbbra is a fellendülésre összpontosítanak, és az áremelkedés ellenére továbbra is lazító politikát folytatnak – írja a Bloomberg.
– A gazdasági portál fogyasztói árindexe szerint az infláció továbbra is rekordalacsony a feltörekvő piacokon. Nem foglalkoznak az élelmiszer-drágulással, ami maroknyi termékre koncentrálódik, és nem szokványos tényezők irányítják – mondta Taimur Baig, a szingapúri DBS Bank ügyvezető igazgatója és vezető közgazdásza. Úgy vélik, hogy a laza monetáris és fiskális politika 2020-ban is megmarad. Az ársokk reális fenyegetés. Japán közgazdászok a magasabb élelmiszerköltségek három lehetséges kiváltó tényezőjére figyelmeztettek: az időjárással kapcsolatos hatásokra; a magas olajárakra és a dollár erőteljes leértékelődésére.
Úgy látják, hogy a feltörekvő és a kevésbé fejlett piacok vannak a legnagyobb veszélyben, mivel az ilyen országokban az élelmiszer-költségek a fogyasztói jövedelem nagyobb hányadát teszik ki.
– Kulcskérdés lesz, hogy a hosszú távú inflációs várakozások felhajtóerőként hatnak-e a bérekre, valamint a maginflációra – véli Sonal Varma, a japán Namura Holding vezető közgazdásza.
– Nagy dilemma a központi bankok számára az ellátóoldalon megjelenő élelmiszerár-emelkedés, miközben a gazdasági növekedés világszerte csökkenő tendenciát mutat – húzta alá Varma. – A kérdés, hogy szerintük ez átmeneti, vagy tartós állapot – tette hozzá.
A jelenség ilyen hatással van a legfontosabb feltörekvő piacokra:
Kína
A sertéspestis ellen nagy volumenű tenyésztéssel védekeztek, ennek hatására a sertéshús ára októberben megduplázódott, 3,8 százalékra felnyomva a fogyasztói inflációs szintet, ami a legmagasabb 2012 januárja óta. A közgazdászok arra számítanak, hogy januárra 5-6 százalék körülire is felkúszhat az infláció. Ez akadályozhatja a központi bank monetáris lazításra és gazdasági növekedésre irányuló törekvéseit a kereskedelmi háború és az alacsony belső kereslet közepette.
A sertéspestis a határokon is átível. A szomszédos Vietnamban közel hatmillió sertést kellett levágni a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.
– A hatás még nem jelent meg az ország fogyasztói árindexében – részben azért mert a magas élelmiszerárak eltorzították a statisztikai adatokat –, de az elkövetkező hónapokban valószínűleg éreztetni fogja hatását – véli Alex Holmes, a szingapúri Capital Economics közgazdásza. Ipari szereplők szerint novemberben az élő sertés ára 30 százalékkal fogja meghaladni az egy évvel ezelőtti árszintet.
India
Indiában a hagymáért kell sokkal többet fizetni, ez pedig társadalmi nyugtalanságot váltott ki az elmúlt években. A zöldségárak 26 százalékos növekedése odáig vezetett, hogy 15 hónapja először az infláció meghaladja a Tartalékbank 4 százalékos küszöbértékét – ez pedig szembemegy a központi bank növekedés ösztönzésére irányuló lazító politikájával. A péntekre várt adatok szerint India GPD-je 4,5 százalékkal növekszik a július-szeptember időszakban, ami 2013 eleje óta a leglassabb növekedés – írja a Bloomberg közgazdászok felmérésre hivatkozva.
A portál legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a fogyasztói árak várhatóan 4,8 százalékon tetőznek.
Törökország
A törököknél az élelmiszer infláció 30 százalék körül mozgott 2019 első negyedévében, és az év további részében is 15 százalék fölött maradt – köszönhetően a 2018 augusztusi devizaválságnak, amihez az ellátási problémák is hozzájöttek. A kormány úgy döntött, hogy közvetlenül a termelőktől vásárolja meg a termékeket, amelyeket aztán a városokban értékesít. Recep Tayyip Erdogan török elnök egyenesen árulóknak és terroristáknak nevezte azokat a kiskereskedőket, akik az árakat manipulálják.
A száraz időjárás hátráltatta a gabonatermelést, ami az ellátás akadozásához vezethet a következő évben. A török jegybank 2020 végére 11 százalékos inflációval számol.
Afrika
Az aszály Afrikában is gondot okoz, néhány dél-afrikai országban a száraz időjárás korlátozta az élelmiszer-termelést.
Zambiában a kukoricatermesztés költségeinek, valamint az élelmiszerárak növekedése hároméves csúcsra repítette az inflációt, míg Zimbabwében közel 50 százalékos volt a havi élelmiszerinfláció.
Nigériában az importrizs ára 7,3 százalékkal emelkedett augusztus óta, miután az elnök elrendelte a határok lezárását, részben az élelmiszercsempészet elterjedése miatt.
Forrás: vg.hu
