Hogyan hat az életünkre a mesterséges intelligencia térhódítása? Tisztában van-e a saját létezésével egy robot? Mennyire van távol tőlünk az a jövőkép, amit a sci-fi filmekben látunk? Többek között ezeket a kérdéseket járja körbe a Goethe Intézet Jövő Idők – FUTUR III című eseménysorozata, amiben a modern technológiák társadalomra gyakorolt hatásait kutatják közel egy hónapon keresztül.
Az intézet célja, hogy kicsik és nagyok, laikusok és tech-guruk, művészek és programozók egyaránt megtalálják a számukra érdekes programot, így gyerekeknek szervezett workshopoktól kezdve filmvetítésen és tárlatvezetésen át számtalan opció közül válogathatunk.
Szeptember 24-én, a Kutatók Éjszakáján nyílik meg a MI2040 – a MI dönt(ésünk)? című interaktív kiállítás, ami a tavasszal meghirdetett ötletpályázat nyertes alkotásait mutatja be.
A különböző tudásterületekről érkező fiatalok többek között olyan dilemmákra reflektálnak munkáikkal, mint hogy hogyan állít elő a MI valósnak tűnő beszélő fejeket, mit olvas le egy emberi arcról, vagy hogyan hasznosítható a környezetvédelem és a fenntarthatóság népszerűsítésére. A tárlat egyaránt megjeleníti az MI-hez kapcsolódó félelmeket és reményeket, ezzel is arra ösztönözve a látogatókat, hogy foglalkozzanak tudatosan a jövő kérdéskörével. A kiállítás a Goethe Intézet több helyszínén, a könyvtárban, a kertben és az emeleten tekinthető meg október 8-ig.
Az Intézet vezetője, Dr. Hust Evelin szerint rengeteg ember fél a technológiától.
– Sokan nem értik a rendszert, úgyhogy inkább csak hátat fordítanak a témának. Muszáj figyelemmel kísérni, hogy a mesterséges intelligencia mennyire határozza meg a jövő társadalmát, hogy változtatja meg a gondolkodásunkat az emberiségről vagy éppen a valóságról. (…) Társadalmi szinten azzal kéne foglalkozunk, hogy miben segíthet nekünk a technológia, illetve, hogy hogyan kerülhetjük el, hogy az érdekeinkkel szembe forduljon a mesterséges intelligencia. Ezt a fajta hozzáállást szeretnénk népszerűsíteni a programjainkban: a jövő túl fontos ahhoz, hogy ne foglalkozzunk vele és másokra bízzuk – fogalmazott.
Szintén a FUTUR III eseménysorozat része a Goethe Intézet és a Binaura kollektíva együttműködéséből született performansz, amiben egy humanoid robotot, NAO BOT GURU-t ismerhetünk meg közelebbről. A robot – két társával együtt – Európa-szerte utazik, és minden intézetben újabb tudással ruházzák fel a helyi programozók – mi ennek a fejlesztésnek a jelenlegi állását, valamint Nagy Ágoston kutató-médiaművész és Samu Bence médiaművész-tervező munkájának eredményét vizsgálhatjuk meg. NAO egyfajta jógi-guruként jelenik majd meg, aki a hozzá forduló látogatóknak jósol és ad tanácsokat. A robottal és alkotóival – akik nem restek megosztani munkájuk legizgalmasabb titkait – a MI2040 kiállítás két hete alatt találkozhatunk.
– Nagyon izgalmas, ahogy ez a munka a humán és nem humán kogníciókat vizsgálja. Rengeteg kérdést vet fel a technológiai lehetőségek és mély filozófiai kérdések területén, beleértve például az emberi természet, valamint egy mesterséges személyiség közötti különbségeke – árulta el Dr. Hust.
A Binaura párosa a Goethe Intézetből a Trafó Kabinba költözik október 9-én két napra, hogy egy interaktív installációszobában, az Intuition Roomban kezdeményezzen párbeszédet az intuíciók, az emlékezés és a tudatos gondolkodás folyamatairól. Songlines című installációjuk az ősi emlék-rögzítési módszereket gondolja újra, és az egykori pálcadiagramokat, csomókból felépülő quipu rendszereket helyezi a kortárs gépi tanulásos és Mesterséges Intelligencia rendszereibe.
A Future Meme Device a múlt helyett a jövőre koncentrál: a rajzológép elképzelt szcenáriókat alkot a látogatóknak, amihez mágikus realista írók műveinek szövegezését veszi alapul. Az így generált sorok láttán elmélázhat a látogató, hogy vajon a tiszta gépi logika, vagy valamilyen kötetlenebb, felső erő áldozatául esett-e, és egyben rácsodálkozhat az esetlegesség érdekes eredményeire.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
