A címben szereplő gitáros ifjúsági ének is felcsendült az I. Big BEG Piknik nyitányaként az evangélikus nagytemplomban. Bár elsőre Kutyejné Ablonczy Katalin, azaz Kati néni egy pillanatra meglepődve tapasztalta, hogy először bátortalanabbul szűrődtek az énekhangok a sorok közül, pár perccel később már egyre többen kapcsolódtak be a jól ismert dalokba. Szente-Réth Katalin iskolalelkész áhítatában többek között arra is rámutatott, hogy a boldogság keresése közben érdemes táplálkozni a múltból. Mint fogalmazott: az iskola szellemisége az itt tanuló diákokat is visszahozza, ezt az is aláttámasztja, hogy sokan már szülőként, vagy éppen tanárként választják ezt az intézményt.
Az esemény létrejöttében fáradhatatlanul munkálkodó Bonnyai Sándor is felidézte egy-egy felejthetetlen, kis humorral fűszerezett emlékét és bízott abban, hogy aki erre az alkalomra eljött, az hasonlóan tesz majd ezen a napon. Mellette Köveskúti Péter iskolaigazgató és Bakay Péter lelkész, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiák Baráti Kör titkára is köszöntötte a korábbi diákokat, felvillantva az elmúlt évtizedek eseményeit, melynek eredményeképp szeptember 1-jén több mint ezerkétszáz diák és több mint száz pedagógus kezdhette a tanévet.
A találkozó főszervezője egy rögtönzött játékra hívta az érkezőket, melyből kiderült, hogy ki mikor végzett, illetve kezdett dolgozni az iskolában. Pár perccel később csak a 90 éves Judit néni maradt talpon, aki 1942-ben indította általános iskolai tanulmányait, még a Luther utcán.
Minden öregdiák elhelyezhette magát a nagyvilágban (Fotó: Bonnyai Sándor)
Ezt követően nem volt más hátra, újra visszatérhettünk szeretett iskolánk falai közé. Bár a mai napig rendszeresen visszatérő vendég vagyok az intézményben, ezúttal mégis kicsit másképp jártuk be a folyosókat a korábbi iskolatársakkal, ma már barátokkal együtt nosztalgiázhattunk és kerestük meg portréinkat a tablókon. Hasonló volt a helyzet az aulában látható vetítésen, ahol olyan fotók is előkerültek, amelyek létezéséről sem tudtunk eddig, sőt, mint megállapítottuk, azért húsz évvel ezelőtt még nem volt ott a zsebünkben egy fényképezőgépként is funkcionáló telefon és nem örökítettünk meg minden pillanatot. De talán jó is volt ez így…
Csordás Ákos az iskola udvarán adott koncertet (Fotó: Kovács Dávid)
A délután az iskola udvarán folytatódott, ahol Csordás Ákos – aki jelenleg a komáromi Magyar Lovas Színház művészeként dolgozik – adott koncertet, olyan dalokat hozott, amelyek számára is sokat jelentenek és a találkozóhoz is illenek. Persze két dal között azért feltörtek az emlékek, legyen szó matematika óráról, hittan érettségiről, vagy éppen kézilabda diákolimpiai döntőről.
Kerekasztal-beszélgetés jelenlegi és korábbi tanárokkal (Fotó: Bonnyai Sándor)
Az esemény zárásaként az iskola korábbi és jelenlegi tanárainak részvételével egy kerekasztal-beszélgetésbe csöppenhettünk, ahol a ’90-es évek nehézségei mellett szóba kerültek az iskola identitását meghatározó események, de napjaink kihívásai mellett a legviccesebb történetek sem maradhattak el. Sándor-Kerestély Ferenc tanár úr jól ismert, „Embeeer!” megszólítása hallatán ugyanúgy megálltunk, majd nevettünk, mint közel húsz évvel ezelőtt…
Bonnyai Sándor, a BEG Öregdiák Baráti Kör elnöke – akivel nem mellesleg, ha nem is egy évfolyamon, de együtt koptattuk a BEG padjait – szerint a találkozó felülmúlta az előzetes várakozásokat, hiszen több, mint százötvenen gyűltünk össze és abban bízik, hogy sikerült hagyományt teremteni. Addig is, „futunk, s nem lankadunk”, mert már tervezés alatt áll egy januári sportnap, ahol az öregdiákok mérhetik majd össze tudásukat egymással.
