Az SZTE hétfői közleménye szerint a szegedi gyermekgyógyászati klinika gyermekpszichiátriai kutatócsoportja az amerikai felsőoktatási intézménnyel együttműködve 1999-ben indította el a gyermekkori depresszió rizikótényezőit és lefolyását elemző vizsgálat.
Az Amerikai Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health - NIH) támogatásával folyó - európai viszonylatban is egyedülállóan nagy volumenű -, 723 magyarországi gyermek és családja bevonásával végzett komplex kutatás azt vizsgálja, hogy az érzelemszabályozási képesség, a genetikai és különböző pszichofiziológiai, valamint a környezeti tényezők, azon belül, a családi háttér és a különféle negatív életesemények hogyan befolyásolják a gyermekkorban megjelenő depresszió betegség kialakulását, lefolyását. A kutatásba bevont, az első depressziós időszak idején tíz év körüli gyermekek jelentős részét a kutatócsoport jelenleg is vizsgálja.
Kapornai Krisztina, a klinika gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályának vezetője kifejtette, hogy a leghosszabban követett klinikailag igazolt korai kezdetű depresszióban szenvedő 115 fiatal 22 százaléka jutott el az öngyilkossági kísérletig. Ez az arány magasabb a nemzetközi statisztikai adatoknál. Az utánkövetés - átlagosan csaknem 15 éves - ideje alatt a vizsgálatba bevont 723 fiatal közül hárman követtek el befejezett öngyilkosságot.
Kiss Enikő, a magyarországi kutatás országos koordinátora közölte, a hazai vizsgálatok is igazolták azt a tudományos tényt, hogy a lányok sokkal gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint a fiúk. A hosszú távú utánkövetés során a lányok 33, a fiúk 9 százaléka kísérelte meg eldobni az életét.
A vizsgálat szerint a gyerekek 19 százalékának egyáltalán nem volt öngyilkossági tünete vagy gondolata. A legenyhébb tünet, a halál gondolatával való foglalkozás, az érintettek 80 százalékánál jelent meg. Súlyosabb tünete, az öngyilkosság gondolata a vizsgált gyerekek 70 százalékának volt, konkrét öngyilkossági tervet pedig 47 százalékuk fogalmazott meg. Az elemzések szerint az öngyilkosság kockázatát növeli, hogy a depressziós gyerekek gyakran hatástalan érzelem és hangulatszabályozó módszereket alkalmaznak, negatív érzéseiken nem tudnak úrrá lenni.
Forrás: MTI
