Olvasónk a helyiek és a horgászközösség aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kialakult körülmények – az oxigénszint drasztikus csökkenése miatt – a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan ismét tömeges halpusztuláshoz vezethetnek, amennyiben nem történik beavatkozás. A témában megkérdeztük a KÖVIZIG-et.
Rendszeresen mérik a víz minőségét
Arra a kérdésre, hogy milyennek ítéli az igazgatóság a békéscsabai Élővíz-csatorna jelenlegi állapotát, valamint folyamatos-e a víz oxigénszintjének mérése az érintett szakaszon, és mutatnak-e kritikus értékeket a friss adatok, a KÖVIZIG azt válaszolta: az éves ütemterv szerinti vízminőség-vizsgálatok során az igazgatóság rendszeresen ellenőrzi a víztér állapotát. Mint írták, amennyiben a mért paraméterek megfelelőek, további beavatkozás nem szükséges. Az ütemterv lehetőséget biztosít a változások nyomon követésére és az esetleges problémák korai felismerésére. A legutóbbi mérések az évszaknak megfelelő értékeket mutattak.
Hozzáteszik: amennyiben azonban rendkívüli esemény, például halpusztulás következik be, az ütemtervtől függetlenül, soron kívüli vizsgálatokat végeznek, és a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet alapján haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket a kiváltó okok feltárása és a károk mérséklése érdekében.
Miért lassult az áramlat és hogyan kezelik a vízinövényzet túlburjánzását?
Arra a kérdésre, hogy miért lassult drasztikusan az áramlat, az igazgatóság azt válaszolta: a Fehér-Körös vízkészletéből folyamatos a betáplálás az Élővíz-csatornába, az áramlás így folyamatos. A csatornában elszaporodó vízinövényzet jelenlétét a KÖVIZIG rendszeresen felméri, figyeli annak alakulását. A vízinövényzet megjelenése természetes folyamat, mely a nyári hónapokban válik majd fokozottá, de elsősorban esztétikai problémát okoz csak.
Szerepel a tervek között iszaptalanítás
Azt is megkérdeztük, tervez-e a KÖVIZIG a közeljövőben mederkotrást, iszapmentesítést vagy növényzetgyérítést a csatorna békéscsabai szakaszán. Erre azt felelték, hogy fenntartási jelleggel az Élővíz-csatorna teljes hosszán úszó munkagéppel végzik a vízinövényzet kaszálását. Optimális esetben ez évi 3 alkalmat jelent, a frekventált helyeken ez lehet több is.
A levágott növényi törmeléket kiemelik és elszállítják. A bedőlt fák kiemelése – a vízszállító keresztmetszet tisztán tartása miatt – szintén rendszeres feladat. Jövőbeni terveik között szerepel a csatorna teljes hosszának – ide értve a Gerlai-holtágat is – iszaptalanítása, amely a belterületek, zártkerti szakaszok beépítettsége miatt speciális munkavégzést igényel.
Forrás rendelkezésre állása esetén, első ütemben Gyula belterületi szakaszának iszapeltávolítási munkái kezdődhetnek meg.
Akkor avatkoznak be, ha szükség van rá
Arról is érdeklődtünk, hogy milyen azonnali és hosszabb távú protokollal, illetve lépésekkel tudják megakadályozni egy esetleges újabb halpusztulás kialakulását. Erre azt válaszolták, hogy az Élővíz-csatorna halászati hasznosítója a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége.
Amennyiben az igazgatóság vagy a halászati hasznosító halpipálást/halpusztulást észlel a víztérben, minden esetben kivizsgálják, milyen vízminőségi probléma okozhatja a jelenséget. A szükséges beavatkozásokat a vizsgálatot követően határozzák meg.
