Földvári-Nagy Zsuzsanna: A kislányom 610 grammal érkezett erre a világra

2019. november 17. 09:45 | Mikóczy Erika

November 17-e a koraszülöttek világnapja. Ezen a napon az ország több pontján lila fénnyel világítanak meg emblematikus épületeket, hogy felhívják a figyelmet a koraszülésre, a koraszülött babák helyzetére, hiszen hazánkban ma már minden tizedik gyermek koraszülöttként érkezik a családba.

Gyulán vasárnap délután a Világóránálál gyülekeznek és 16 óra 30 perckor indulnak el az Almásy-kastély irányába az összegyűltek. A parkban közös éneklésre is lehetőség nyílik, Baracsi István és vendégei várják a megjelenteket. 17 órai kezdettel pedig lila színben pompázik majd a kastély. Földvári-Nagy Zsuzsannával, a Koraszülöttekért Országos Egyesületének elnökével erről a figyelemfelhívásról is beszélgetett Kugyelka-Zámbori Eszter műsorvezető a 7.Tv Aktuális című műsorában.

– Mi a célja a világnapnak?  

– A koraszülöttek világnapját 2012-ben honosítottuk meg Magyarországon, mert szerettük volna a társadalom figyelmét felhívni erre a problémakörre. Ez annyira jól sikerült, hogy Magyarországon ma már nagyon sok épület, és nagyon sok város csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy lila fényfestést kapjanak.

 

 

– Békés megyében gyakorlatilag egy hét szól arról, hogy felhívják a koraszülött babákkal kapcsolatos problémákra a figyelmet. Ez miért annyira fontos?  

– Ma Magyarországon minden tizedik gyermek koraszülöttként érkezik a világra. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 6 000 gyermek jön korábban annál, mint ahogy azt a családja reméli, vagy várja. Ez egy akkora szám, amire sajnos oda kell, hogy figyeljünk. Nagyon fontos, hogy ezek a családok a lehető legtöbb támogatást kapják tőlünk sorstársaktól, a társadalomtól, és akár a kormányunktól is.

– Mit kell tudni a Koraszülöttekért Országos Egyesületről? Milyen apropóból jött létre, és hogyan tud segíteni?

– A Koraszülöttekért Országos Egyesületének jogelődje 2007 decembere óta létezik. Saját indíttatásból jött létre, az én kislányom a várandósságom 26. hetében, 610 grammal érkezett erre a világra, és én borzasztóan egyedül voltam evvel a helyzettel. Nekem senki nem volt, aki segítsen. Mikor úgy éreztem, hogy van már annyi erőm, elkezdtem összegyűjteni azokat az édesanyákat, akik ott ültek velem az intenzív osztály előtt azon a fehér padon, vagy ott álltak a fehér ajtó előtt. Megpróbáltunk tenni azért, hogy azoknak, akik utánunk kerültek ebbe az élethelyzetbe, könnyebb legyen. Nekik már legyen egy váll, egy kar, ahova le lehet hajtani azokat a gondterhelt fejeket, és legyen kivel szót ejteni arról, hogy mi is az a koraszülés.

– Hogyan tudnak segíteni az érintett szülőknek? Ma Magyarországon egyre fejlettebb az orvostudomány, és nyilván a kritikus helyzetben az egészségügyi dolgozók a gyermekekre figyelnek elsősorban. De vannak annak a pici babának szülei is. Nekik ki tud segíteni?

– Én a sorstársi közösség erejében hiszek. Az anya egy nagyon súlyos, és mély traumatizáción esik át akkor, amikor ő korán szül. Miért mondom ezt? Mert mindenki arra számít, hogy 40 hétig lesz várandós, és szül egy gyönyörű 3 vagy 4 kilós rózsaszín babát. Majd ezzel szemben megtörténik a szülés 25. héten, 27. héten vagy a 30. héten, és a gyönyörű rózsaszín baba helyett egy icike-picike lila babát lát az inkubátorban. Ez egy olyan trauma, amit csak azokkal tud jól kibeszélni, akik ugyanebben az élethelyzetben vannak, és ugyanúgy álltak a bizonyos inkubátor mellett. És ez a kibeszélés az egyik legnagyobb segítség, amit nyújtani tud akár az egyesületünk, illetve minden olyan koraszülő édesanya, aki segíteni szeretne a többieknek.

– Hol tudják Önökkel fölvenni a kapcsolatot? Milyen jellegű programokat szervez az egyesület?

– Egyesületünk országos, 19 megyében vagyunk jelen. Szakmai és szülői konferenciákat, családi élménynapot rendezünk. Most például a világnaphoz kapcsolódóan látunk vendégül közel 500 koraszülésben érintett emberkét, akik önfeledten szórakozhatnak, és találkozhatnak, beszélhetnek egymással. 16 megyében indítottunk olyan pszichológusi köröket, olyan beszélgető-köröket, amelyeket szakember vezet, ő segít az édesanyáknak kibeszélni a traumatikus élethelyzetet. De csecsemő újraélesztő, és elsősegély tanfolyamot is szervezünk. Hogyha hazakerül a család, és valami baj történik, akkor a friss tudással azonnal reakcióképes legyen a szülő. Mi ingyenesen biztosítjuk ezeket a lehetőségeket.

– Mit tapasztalnak, hol tart ma Magyarországon az orvostudomány? Mennyire tudnak segíteni a babáknak?

– Én azt gondolom, hogy rengeteget fejlődött a magyar koraszülött-gyógyászat, és fantasztikus szakemberek állnak az inkubátorok mellett. Ma már biztonsággal állíthatjuk, hogy jó eséllyel épül fel egy 25-26. hétre született gyermek is.

– Kik segítenek a gyerekeknek, szülőknek? Ön horgolt polipokat is hozott magával, azok mire szolgálnak?

– A polipot úgy hívják, hogy Korip. Ő az első barát, aki bekerül az inkubátorba. Nagyon fontos szerepet kapott. Hiszen a babáknak, amíg a méhben vannak, van egy fogóreflexük. A fogóreflexükkel a köldökzsinórt markolják meg. Amikor megszületnek, az inkubátorban sem veszik el ez a fogóreflex, így akár az infúziós szerelékeket próbálják magukból kihúzni, vagy pedig az intubációs szereléket. Ha azonban bekerül a polip, annak a spirálisan horgolt csápja emlékezteti a babákat a köldökzsinórra, így ezt fogják meg. Ezzel nem fogják saját magukat bántani, hiszen leköti a kis figyelmüket a polip csápja.

– Hogyan készülnek ezek a polipok?

– Speciális kritériumoknak kell megfelelniük. Tudom, látom, hogy nagyon sokan szeretnének polipot horgolni. Ennek nagyon örülünk, de nagyon szeretnénk, hogyha mindenki megkeresne bennünket ezzel, mert nagyon nem mindegy, hogy egy intenzív osztályra, egy inkubátorba milyen polip kerül be. Nem kerülhet be minden. Speciális a fonál, speciális a horgolási technika, speciális a tömőanyag, hiszen maximális biztonságot kell nyújtanunk a babáknak az inkubátorban, és az intenzív osztályon.

– Miben tudnak még segítséget adni a szülőknek?

– Egyesületünk alelnöke, Damásdi Anna viszi az egyesület egyik zászlóshajóját, ez pedig a koraszülött ruhagyűjtés projekt. Ma Magyarországon 29 perinatális intenzív centrumot, koraszülött osztályt látunk el az ápoláshoz szükséges speciális textíliákkal. Ez lehet akár egy inkubátor póló, ami segíti a babák fejlődését, vagy az icike-picike kis sapka, aminek gyakorlatilag egy citrom a mérete, hiszen ekkora babák is születnek. Mindennel próbálunk segíteni. Minden olyan speciális textíliával például, ami mondjuk kereskedelmi forgalomban nem kapható, vagy annyira drága lenne, hogy az osztály nem tudja megvásárolni. Mi pedig ezt ingyen biztosítjuk a koraszülött intenzív osztályoknak.

– Ön hozott magával egy icipici pelenkát is. Ez mekkora babára való?

– Ez a pelenka 800 grammos súlyig használható. Nagyon pici pelenka, ha kihajtjuk, akkor kisebb, mint egy intimbetét, nagyon pici babáknak jó.

– Miért fontos, hogy Önök ilyenekkel is foglalkozzanak? Tehát adott esetben például felszerelésekke, vagy akár textíliákkal?

– Azért, mert mi nemcsak a szülőket segítjük, hanem az ellátó intézményeket is. Az elmúlt 3 évben például mind a 29 perinatális intenzív centrumnak jelentős mértékű adományokat tudtunk juttatni egy szponzor segítségével azért, hogy a családbarát koraszülött-ellátás meg tudjon valósulni Magyarországon.

– Pontosan mit kell érteni családbarát koraszülött-ellátás alatt?

– A családbarát koraszülött-ellátás az, amikor az anyuka, vagy az apuka a lehető legtöbb időt tölti a koraszülött intenzív osztályon a saját gyermekével. Amikor még én szültem, 12 évvel ezelőtt, akkor egy „ridegtartásos” koraszülött intenzív osztályon volt a gyermekem, ahol 2-szer 20 percet mehettünk be naponta. A családbarát ellátás azt jelenti, hogy akár 0-24 órában bent lehet az anyuka. Akkor megy, amikor ő szeretne. Nincsenek kötött szabályok.

– Miután a gyermek átvészeli az első pár hetet vagy akár hónapot, mire kell figyelni náluk? Miért fontos például a korai fejlesztés?

– A koraszülött babák éretlen idegrendszerrel érkeznek erre a világra. Nyilvánvalóan itt a húszon-harmincadik hét elején születettekről beszélünk. Nagyon fontos, hogy megkapják azokat a fejlesztéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy az ő óvodába, és iskolába kerülésük később úgymond problémamentes legyen. A korai fejlesztésen itt valóban az első időszak értendő, hiszen nem 3 évesen kellene, hogy elkerüljön egy gyermek korai fejlesztésre, hanem akár pár hónaposan is.

– Hogyan tud segíteni a korai fejlesztés? Mit kell keresnie az érintett szülőknek?

– Van egy kiadványunk, a „Pici füzet, nagy segítség!”, ami mobil applikációban is elérhető már. Itt például a fejlesztési módszerekről, és a betegutakról is szó van. A közösségi médiában pedig van tapasztalatcsere-csoportunk, illetve szakértői csoportunk, ahol viszont a szakértőktől kérdezni lehet. Ott van rengeteg olyan orvos, gyógytornász, gyógypedagógus, akik direktben válaszolnak a szülők, kérdéseire, ami akkor épp felmerül.

– Ön hozott magával egy úgynevezett kegyeleti pólyát is…

– Ez egy nagyon nehéz téma. A kegyeleti pólyát angyalpólyának hívjuk. Azokat a családokat is szeretnénk segíteni, akik a legnehezebb helyzetbe vannak. Abban a helyzetben, hogy a babájuk nem tudott megküzdeni a koraszülés szövődményeivel, és angyalka lett. Mi ezzel a pólyával azt szeretnénk segíteni, hogy a méltó búcsú valóban méltó legyen, és egy ilyen kis pólyában tudjon búcsúzni a baba a szüleitől.

– Mit tapasztalnak, mennyire tudják azt az érintett szülők, hogy van segítség, akár például az Önök egyesületéhez is fordulhatnak?

– Az elmúlt 10 évünkben már azért tudnak rólunk. Az egészségügyi szakdolgozók nagyon sokszor ajánlanak bennünket. Hiszen van egy olyan programunk, amit KOREcsomagnak hívnak. Mi hazakerülés pillanatában is segítünk egy kezdő ruhacsomaggal. Hiszen a babák 42-44-es mérettel térnek haza, a boltokban pedig 50-estől lehet kapni a pici ruhákat. A korecsomag.hu-n is kérhető, és nagyon szívesen, ingyenesen biztosítunk egy kezdő ruhacsomagot.

– Mit tapasztalnak? Kik vesznek részt a programjaikon?

– Általában az érintett családok, illetve a szakemberek jönnek. Az önkéntes bázisunk is nagyon nagy, 1200-1500 önkéntesünk van az országban. Ott viszont nagyon érdekes a szám, 90%-ban nem érintettek az önkénteseink, de ők horgolnak, varrnak, illetve akár előadást is tartanak.

– Békés megyében a koraszülött-ellátással kapcsolatosan van egy nagyon jó eredményünk, a lakosság, önkormányzatok, civil szervezetek, cégek fogtak össze azért, hogy legyen itt egy koraszülött-mentő.

– Ez fantasztikus, amikor egy megye összefog egy ilyen célért, és az emberek sokasága érzi olyan fontosnak ezt az ügyet, hogy végigcsinálnak egy ekkora projektet, ez csodálatos.

– Ön szerint minek köszönhető, hogy egyre többet beszélünk a koraszülésről?

– A koraszülések száma nem nő, de nem is csökken. Ez a minden tizedik évek óta markánsan áll. De sokkal többet beszélünk a problémáról, és egyre több olyan szervezet van, aki a zászlójára tűzi ezt a problémát. És az összmunkánknak köszönhető az, hogy Magyarországon már nem tabutéma a koraszülés.

További programok »

Itthon

A Mikulás vigyázott a békéscsabai biciklistákra

„Látni és látszani” címmel évek óta tart rendhagyó demonstrációt a Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület és dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselő. A kezdeményezés célja a kerékpáros közlekedés biztonságának növelése.
12:55
FEL