Az ünnep története több mint kétezer évre nyúlik vissza. Az ókori Júdeát megszálló szír–görög csapatok elfoglalták Jeruzsálemet, betiltották a zsidó vallás gyakorlását, és meggyalázták a Szentélyt. A zsidó nép fellázadt az elnyomás ellen, kivívta szabadságát, visszafoglalta és megtisztította templomát. A hanuka elnevezés is erre utal: jelentése felavatás.
A hagyomány szerint a Szentély újraszenteléséhez mindössze egy napra elegendő kóser olajat találtak, ám az csodálatos módon nyolc napon át égett.
– A felavatáshoz csupán egy napra való kóser olajat találtak. Ahhoz, hogy új kóser olajat állítsanak elő, nyolc napra volt szükség, de csodálatosképpen az egy napra elegendő olaj nyolc napon át világított. Zsinagógáinkban nyolc napon keresztül, minden este eggyel több gyertyát gyújtunk meg – mondta Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke.
Ennek emlékére gyújtanak meg a hanukián – a kilencágú gyertyatartón – minden este eggyel több gyertyát. A fények gyarapodása az elnyomás sötétségéből a szabadság világosságába vezető utat jelképezi. A hanukia sok családban nem csupán vallási tárgy, hanem generációkon át öröklődő családi emlék is.
A hanuka a zsidóság egyik legvidámabb ünnepe, amelyhez sok személyes emlék is kötődik.
– Minden ország zsidói másképp élik meg az ünnepeket, például a hanukát. A marokkóiak finom, érdekes ételeket készítenek, kinyitják az ajtót, és csalogatják a vendégeket. Ők nagyon érdekesek voltak – idézte fel élményeit Aranyosi Róbert Tamás, aki Izraelben nőtt fel és élt sokáig. Bemutatott egy családi ereklyét, egy kis hanukiát is. Mint megtudtuk gyermekként énnekkel, tánccal ünnepelték ezt az időszakot.
A békéscsabai zsinagógában csütörtök este ünnepi műsor is fogadta az érkezőket: koncertet adott a Color Klezmer Band, amely különleges zenei élménnyel gazdagította az ünnepet. A hanukai gyertyagyújtást Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője tartotta, az egyik gyertyát pedig Szarvas Péter polgármester gyújtotta meg, jelezve a város és a hitközség közötti kapcsolatot.
Az est egyik vendége Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija volt, aki egyben a fellépő Color Klezmer Band vezetője is.
– Ez egy miskolci klezmer zenekar, amelyben én vagyok az amatőr, rabbi, aki nagyon szeret énekelni, és van három kiváló zenész barátom. Mindhármuknak ez a hivatása. Egy olyan műsort adunk, amelyben a klezmer zene és a zsidó dallamok gyöngyszemeit járjuk végig – fejtette ki Markovics Zsolt, hozzátéve, hogy a koncertet állófogadás követte.
A hanukai estéken a gyermekek sem maradnak élmények nélkül: ilyenkor játsszák a trenderlit, ahol gyakran csokoládé a tét. Az ünnepi asztalról nem hiányozhatnak az olajban sült finomságok sem, mint a fánk vagy a latkesz, amelyek szintén az olaj csodájára emlékeztetnek.
A családokat és közösségeket megmozgató hanuka december 22-éig tart. Ez idő alatt estéről estére fellobban a fény a zsinagógákban és az otthonokban, emlékeztetve a hit erejére, a szabadság értékére és az összetartozás fontosságára.
Galéria
