Most már azok is elindultak a természetbe, akik eddig ezt sohasem tették – közölte a VG megkeresésére a Magyar Természetjáró Szövetség.
Az új, a kezdő és az újrakezdő túrázók megjelenése az erdőkben a megszokottól eltérő szemléletű odafigyelést igényel. Az erdei viselkedés szabályai, a turistajelzések értelmezése, a térképolvasás ma már nem minden családban meglévő tudás, így az edukációt és a folyamatos alapinformáció-átadást a szövetség most sokkal inkább előtérbe helyezi.
A túrázók statisztikája a teljesítést igazoló bélyegzőfüzetek alapján készül, ezeket beküldik ellenőrzésre. Mivel a teljesítés időtartama nincs korlátozva, így gyakori, hogy valaki az egyik évben elkezdi, és majd csak három-öt év múlva fejezi be a túrát, azaz járja végig a teljes útvonalat, és ekkor adja le a füzetét. A közelmúltban az Országos Kéktúrát (OKT) teljesítők száma 250–350 között mozgott minden évben. Emelkedő tendenciát elsősorban a kéktúrát most kezdők számában lehet látni, az igazolófüzetekből már mostanáig csaknem a kétszeresét adták el idén a tavalyinak. Beszédes adat, hogy már 300 ezren töltötték le a Természetjáró túravezető telefonos applikációját.
Kik vágnak bele a túrába? Bárki, aki meghallja a természet kékhívását. Mindazok, akik egyszerre szeretnének komoly teljesítményt véghezvinni, miközben kíváncsiak a hazájukra, annak mind a természeti, mind az épített értékeire, és persze az itt élőkre és hagyományaikra is. A túrázás jó lehetőség azoknak is, akik önmagukat is szeretnék mélyebben megismerni – fejtették ki a szövetségnél. Sokkal gyakoribb a társaságban túrázás, mint a magányos vándorlás. Túráznak családok gyerekekkel, idősebbek, egyénileg, párban, csoportban, hálózsákkal nomád körülmények között, vagy profi szervezéssel szállásokon éjszakázva.
A nagyvárosiak és a családok körében kifejezetten megélénkült a túrázás iránti érdeklődés. A természetben van egy állandóan változó, kiszámíthatatlan faktor, amely az adott túrát felejthetetlenné vagy kihívásokkal telivé teszi. Ilyenek lehetnek például a természeti adottságok, a domborzat, az élővilág, az időjárás, a jelzések és irányító eszközök állapota, vagy az épített infrastrukturális elemek megléte vagy éppen hiányuk. Ez a sok változó az, ami a legkönnyebb szakaszból is képes a legnehezebbet csinálni. A három kéktúrán más-más földrajzi jellemzők vannak, a nehezebb szakaszok szintemelkedés szempontjából nyilvánvalóan a legrégebbi kéktúrán, az OKT-n vannak.
Nehéz tud lenni egy alföldi szakasz is, hiszen hosszú órákon át egy gátkoronán haladni, pláne nyári kánikulában, bizonyos értelemben megterhelőbb, mint erdei szakaszokon vándorolni, változatos természeti környezetben – részletezték a kihívásokat.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy majdnem 140 éves civil és nonprofit szervezet, 220 tagszervezettel, 15 ezer körüli taglétszámmal. A hazai gyalogos turistautak mintegy 20-25 ezer kilométerének létesítése, karbantartása és nyilvántartása is a szövetség alapfeladatai közé tartozik, akárcsak a természetjáráshoz kapcsolódó hiteles ismeretek terjesztése. A szövetség működteti a kéktúrákat, és felel a három nagy kéktúra 2580 kilométernyi turistaútjáért. Épp záró időszakában van hét uniós pályázatuk, miközben az erdőgazdaságokkal konzorciumban számtalan erdei infrastruktúra-fejlesztési projekten dolgoznak közösen. A felelős túrázás kiemelt cél, a szemléletformálás évekig a legfontosabb tevékenységük közé fog tartozni.
A kéktúra nemzeti érték, igyekszünk vigyázni rá – fogalmaztak a szövetség munkatársai.
A túrázók a kéktúra honlapján tájékozódhatnak.
Forrás: Világgazdaság
