Fábián fokát már a középkori források is megemlítették, birtokviták, viszályok kapcsán. Mit mondanak róla a régi kéziratok?
Zsigmond király 1419-ben kelt oklevele már említést tesz Fabyanfuka-ról. Ebben az időben Maróti János volt a gyulai vár ura. 1415-ben török fogságba esett. Miután kiváltották, és hazatért a fogságból, azzal vádolta szomszédait, Ábránfy Istvánt és Imrét, hogy használják az ő kaszálóit a Fabyanfuka nevű ér környékén. Az 1419-ben kelt oklevél még nem adja meg pontosan a vízfolyás hollétét.
"venam aque Fabyanfuka" 1419. évben, HU-MNL-OL-DL 37595.
Egy 1467. évi oklevélből már pontosabb adatot kapunk. Ábránfy Tamás, gerlai nemes panaszt tett Mátyás király országbírója, Pálóczi László előtt. Azzal vádolta a gyulai várúr békési embereit, hogy leengedték a vizet az ő halastavából, és kiengedték onnan a halakat. A halastó vagy rekeszték az oklevél szerint a Gerla nevű birtok határain belül volt, és Fabyanfoka volt a neve. Az esetet említő oklevél 1469. évi másolatban maradt ránk.
Fabyanfoka. 1469. év, HU-MNl-OL-DL 16555.
Még pontosabb adatokat találunk 1525 novemberéből. Ekkor ugyanis Ábránfy Péter, valamint Gyula akkori földesura, Hohenzollern György, brandenburgi őrgróf összeíratták a birtokaik közötti határokat Csaba környékén. A leírás említi Sykondzeg erdőt – ez a mai Sikony. Sykondzeg mellett, a Fehér Körös közelében volt a leírás szerint a Sebestyenfya foka nevű vízfolyás, mely a Fabynafoka-ba torkollott. Áradás idején a Fehér Körösből a víz – és benne a sok hal – nyilván a Fábián fokába áramlott.
"ad Fabyanfoka" 1525. évben, HU-MNL-OL-DL 31048.
Kikről kapták nevüket ezek a fokok? Környékbeli birtokosokról? Az okiratok erről hallgatnak. Mindenesetre Szent Sebestény és Szent Fábián vértanúk ünnepei egyazon napra – január 20-ra – esnek. Talán a vízfolyások kapcsolatával magyarázható, hogy egymással összefüggő neveket adtak nekik.
1719-ben tanúkat hallgattak ki Csaba és Gerla (Gella) határáról. A vallomások szerint Fabianfoka nem Csabához, hanem Gerlához tartozott. Az egyik tanú úgy emlékezett, hogy nádat vágtak itt.
A fok később a csabai csatorna része lett. Csaba egykori jegyzője, Omazta János Tóbiás 1792-ben írt beszámolót a csatorna elkészültéről. Eszerint a csabaiak 1777-ben ásták a „Canálist”, mely a „Veszei Pusztánal”, a „Feher Kőröstül” kezdődött, és Csaba „Helség alatt” jutott el „Fabian Fokaig, a hol a Sebestyen Fia Foka Fabian Fokaval egyeztetik és a Fok az Fehér Kőrősbe való árkott mutat, és bé megy, ….” Az egykori fok tehát „beintegrálódott” a későbbi csatornába. A Fábián fok 18. század végi térképeken is feltűnik, így a Harruckern-uradalmat ábrázoló térképen is.
Omazta visszaemlékezése összecseng a fentebb idézett, 1525. évi határleírással. A Csabát, Fábián fokát, Sebestyénfia fokát és Sikonyt említő, 1525. évre keltezhető határjárás Békéscsaba történeti földrajzának igen fontos forrása. A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára 2025. június 11-én délután a Békés Megyei Könyvtárban konferenciával emlékezik erre az 500 éves határleírásra, és a Csaba környéki vízfolyásokra, malmokra és „kunhalmokra”. Találkozzunk ott!
Dr. Halmágyi Miklós
