– Egyre többet lehet hallani az úgynevezett „nigériai” csalásokról. Miről van szó ebben az esetben?
– Valóban, mostanában gyarkan találkozunk ezzel a csalási formával. A „nigériai” csalás egy olyan csalási forma, amikor valahonnan távolról megkeresik az embert. Levelet írnak neki és mindenféle haszonnal, pénzzel, netán örökséggel kecsegtetik. Ha a szakirodalmat nézzük, akkor azt mondják, hogy már a 19. században is létezett ez a csalási forma. Nyilván akkor még nem emailen küldték a leveleket, a telekommunikáció fejlődése azonban felgyorsította, elterjedtebbé tette ezt a csalási formát.
Például ha emailen, vagy bármilyen üzenetben kapnak egy hírt névazonosságra hivatkozva öröklésről, már gyanakodni lehet. Tehát én Szombati vagyok, és azt mondják, hogy a világ másik végén elhunyt egy Szombati vezetéknevű ember, akinek vélhetően én vagyok az örököse. Azt állítják, azért veszik fel velem a kapcsolatot, hogy el tudják intézni, hogy megkaphassam az örökséget. Természetesen ilyenről szó sincs! Ha véletlenül lenne valakinek távoli hozzátartozója, akitől örököl, azt nem egy emaillel intézik el. Ezután elkezdenek a csalók levelezni az illetővel, aminek az a vége, hogy adja meg a különböző adatait. Először a személyes adatait, aztán a banki adatait, de nemcsak a bankszámlája számát, hanem mondjuk a bankkártyájának az adatait is elkérik a különböző kódokkal együtt. Végül ennek az lesz az eredménye, hogy nagyon sok pénzzel megkárosítják.
Ez az egyik forma, az adathalászat, amikor az adatokhoz hozzájutnak és így férnek hozzá a számlához. A másik pedig az, hogy különböző ügyintézésre, illetékekre hivatkozva pénzt kérnek. Tehát azt mondják nekem, hogy én nagyon sok pénzt örököltem, de ezt el kell intézni. Kell illetéket, eljárási díjat fizetni. Azért, hogy hozzájuthassak az örökséghez, utaljak el ennyi-annyi pénzt, hogy ők tudják az ügyintézést végezni. Persze nem csinálnak semmit. Ha reálisan gondolkodunk, belátjuk, hogy egészen hihetetlen nagy vagyonhoz hozzájutni ilyen formában.
– Miért lehet csábító?
– Ha örökségre hivatkoznak, akkor gyakorlatilag egy egész örökséget, egy vagyont említenek. Ebben lehet ingatlan, pénz és minden más, amitől van, aki elcsábul. Voltak a közelmúltban olyan bejelentéseink, amikor bárkit – főleg nőket – itt Békés megyében is megkerestek azzal, hogy megnézték a Facebook-on az ő profilképüket, és nagyon szimpatikusnak találják, ismerkedjenek meg. Elkezdődtek az üzenetváltások, ilyenkor a csalók valóban belevittek egy szerelmi, érzelmi szálat. Ha például egy egyedül élő hölgyről van szó, akinek esetleg rokonai sincsenek, és vágyik a törődésre, őt könnyen meg tudják téveszteni, könnyen a bizalmába férkőznek. Azután eljön egy olyan pont, amikor azt mondják, hogy valami nagy értékű ajándékot szeretnének küldeni az újdonsült szerelmüknek. Legutóbb például egy nagy értékű arany nyakláncról volt szó. Ám ki kell fizetni ennek a szállítási költségét, meg mindenfajta vámot, meg hasonlót. Így többször utalt az érintett hölgy különböző összegeket, ezáltal több százezer forint kár érte, hiszen nyilván nem kapott ajándékot.
Egészen hihetetlen volt az is, amikor arról kaptunk bejelentést, hogy úgy csapták be szintén egy Békés megyében élő panaszosunkat, hogy azt mondták neki: Amerikában élnek, és ott egy nagyobb összeget találtak készpénzben, amit meg szeretnének osztani többek között vele is. Azt írták, hogy el fogják küldeni a készpénzt becsomagolva, csak a szállítási költségre utaljon át pénzt. Ezután különböző összegeket csaltak még ki tőle mindenfajta ilyen ürüggyel. Egészen egyszerűen valószínűtlen, hogy valahol nagyon sok pénzt találnak, és ezt pont velem akarják megosztani, készpénz formájában elküldve.
– Amikor hallja ezeket az eseteket az ember, akkor csodálkozik: miért dőlnek be az emberek ezeknek a kitalált dolgoknak? Mi az, ami miatt sokan mégis csapdába eshetnek?
– Az egyik az, amit az imént említettem. Tehát vannak olyanok, akik társaságra vágynak, hogy megoszthassák a mindennpjaikat, problémáikat valakivel. Kezdetben ezek a csalók színlelik az érdeklődést. Megkérdezik, hogy vagyok, és ha például bármilyen egészségi problémáról teszek említést, akkor kifejezik a sajnálatukat, remélik, hogy mihamarabb jobban leszek. Illetve elmondják, hogy akár segítenének is abban, hogy jobban legyek. Volt olyan eset is, amikor azt írta emailben egy hölgynek egy illető, hogy ő egy távolban szolgáló katona, és éppen át akarják vezényelni egy háborús övezetbe, viszont ő nem szeretne ott szolgálni. Pénzre van szüksége ahhoz, hogy kitérjen ez elől a szolgálat elől, és valakit le kell fizetnie ezért. Ha pedig mindez megtörténik, nem kell a háborús területre mennie, így el tud jönni a hölgyhöz és együtt tudnak élni, szép életük lesz. Ebben az esetben az érzelmi szálon keresztül élt vissza a csaló a hölgy bizalmával. Jóindulatú embereket csapnak be tehát kitalált, megtévesztő történetekkel.
– Megdöbbentő, hogy mennyiféle történetet tudnak kitalálni a csalók. Ugyanakkor egészen megtévesztő emailek érkezhetnek akár csomagküldőktől, banknak tűnő csalóktól is.
– Előfordul, hogy telefonon hívnak fel valakit azzal, hogy banki ügyintézők, és elindult éppen egy tranzakció a számlánkról. Mondjuk, megkérdezik tőlem, hogy vásároltam-e éppen az elmúlt percekben 470 ezer forintért, vagy akármennyi pénzért. És valóban én voltam-e, aki ezt a tranzakciót elindította. Én rögtön azt mondom, hogy nem én voltam. Erre a csaló azzal áll elő, segít nekem abban, hogy megálljon ez a tranzakció, ne veszítsem el a pénzem, de ehhez adjam meg a banki adataimat. Ilyenkor persze percek, másodpercek alatt kérik, hogy hozzunk döntést. Vannak, akik valóban megadják az adataikat, éppen ezzel engednek hozzáférést a csalóknak. Ilyenkor meg kell szakítani a vonalat, és fel kell hívni a bankot azon az információs vonalon, ami például a bankkártyán is rajta van, meg kell kérdezni tőlük, hogy van-e teendőnk.
Valóban nagyon széles a tárháza ezeknek a csalásoknak. Itt említhetünk email-üzeneteket, vagy bármilyen üzenetküldőn keresztül küldött kis rövid szöveges üzeneteket. Ami nagyon fontos: a különböző linkekre, hivatkozásokra, ha rákattintunk, és ott az adatainkat kérik, akkor ez már legyen gyanús. Semmiképpen ne adjuk meg az adatainkat! Gyakran a valódi szolgáltatóéhoz nagyon hasonló a felület, de ha megnézzük a címet, látszik, hogy nem a valódi bankunkról van szó. Csomagküldő szolgálatok és bankok nevében szoktak ilyen üzeneteket küldeni, amikor a linkre kattintva megtévesztésig hasonlít a felület. Azt hiszi az ügyfél, hogy valóban rendelt valamit, meg is adja az adatait. De ezek másolt felületek. Az lehet árulkodó, hogy a címsorban például ott van a cég neve, de pár betűvel eltér az eredetitől. Legyünk tehát nagyon óvatosak!
– Egy szálra fut ki az összes történet. Adatokat kérnek. Így van?
– Igen, ez egy adathalász tevékenység, hogy hozzájussanak valamilyen formában az én személyes adataimhoz, banki adataimhoz és a bankkártyám adataihoz. Ez nagyon fontos, hogy a bankkártyákon ott van egyrészt a bankkártya száma, és rajta van a hátoldalán az a kód, amellyel az interneten tudnak vele fizetni. Erre nagyon vigyázzanak, ezt ne adják ki másoknak és ne is adják oda a bankkártyájukat!
– Még egy esetről tegyünk említést. Nagyon népszerű mostanában az internetes felületeken különböző adok-veszek alkalmazások használata, amit aztán tényleg minden korosztály használhat. Itt mire figyeljünk?
– Előfordul, hogy megrendelnek valamit, nem azt kapják, és ilyen formában csapják be őket. Vagy nem kapnak semmit, és elérhetetlenné válik az eladó. Viszont most már egyre gyakoribb, hogy az eladóknál jelentkeznek vevők. Tehát az történik, hogy például meghirdetem a gyermekem régi szobabútorát, és valaki ír nekem, hogy ő ezt meg szeretné vásárolni. Ugyanakkor gyanús, hogy kiköti, hogy csak ilyen pénzügyi szolgáltatón keresztül fogadja el az összeget, vagy csak ezzel a szolgáltatóval szállíttathatom, és hasonlók. Ha csalóval állunk szemben, ezt azért csinálja, mert arra a szolgáltatóra van másolt internetes felülete. Tehát a vége az lesz, hogy fogok kapni egy linket, amelyre ha rákattintok, és oda beírom az adataimat, akkor egyszerűen elindulnak különböző tranzakciók az én számlámról. Ha én vagyok az eladó, tehát én kellene, hogy pénzt kapjak azért, amit hirdettem, akkor ott semmi másra nincsen szükség, csak arra, hogy megadjam a bankszámlaszámomat, és arra nekem átutalják ezt az összeget. Tehát ott nem kell a bankkártyám, meg a bankkártyám kódja, meg hasonló. Legyünk résen. Olyan adatokat ne adjunk meg, amelyekkel hozzáférhetnek a számlánkhoz!
– Hol lehet jelenteni a gyanús megkereséseket? Egyáltalán kell-e akkor, ha nem leszünk károsultak, nem leszünk áldozatok, csupán észlelünk egy-egy ilyen átverést?
– Ha kapunk valamilyen üzenetet, vagy emailt és látjuk, hogy ez csalás, akkor egyszerűen töröljük ki. Ha kárunk nem keletkezett, akkor ez az eljárásrend. Viszont ha kárunk keletkezett, akkor azonnal a banknál intézkedjünk, először is zároljuk a számlánkat. A minap történt, hogy egy közösségi oldalon talált egy férfi egy kérdőívet. Ez egy elégedettségi kérdőív volt, az egyik bank nevében tették fel. Azért mondom, hogy nevében, mert nem a bank tette fel. Feltettek a szolgáltatásra vonatkozóan különböző kérdéseket, ő ezeket megválaszolta. És az utolsó rész az az volt, hogy ha most megadja a bankkártyájának az adatait, akkor ő részt vesz egy sorsoláson, és jó eséllyel pénzt fog nyerni. Megadta az adatait, és az elkövetkezendő percekben elindult több, mint 30 tranzakció a számlájáról. Több, mint 1,5 millió forint tűnt el erről a bankszámláról akkor. Ilyen esetekben, amikor azt tapasztaljuk, hogy valaki átvette az irányítást, és történnek ezek a tranzakciók, minél előbb hívjuk fel a bankunkat a hivatalos információs vonalon, és kérjünk segítséget, illetve jelentsük be a rendőrségen. Ami még fontos, hogy az üzeneteket ilyenkor mentsük le egy képernyőmentéssel, hiszen szükség lehet a nyomozáskor erre.
– Mekkora esély van a kár megtérülésére ilyen esetekben?
– A bankokkal együttműködünk abban, hogy meg lehessen állítani ezeket a tranzakciókat. Illetve a kollégáim is nyilvántartják, hogy összeg szerint mennyit sikerült megtéríteni a kárból. Tehát mi magunk is együtt érzünk azokkal, akik ilyen csalás áldozatai lettek, és valóban mindent megteszünk azért, hogy segíthessünk. Ugyanakkor azt el kell mondanunk, hogy az esetek egy részében rögtön külföldi számlákra kerülnek ezek a pénzek, és rendkívül nehéz, majdhogynem lehetetlen onnan visszaszereznit. Tehát a legjobb megoldás a megelőzés, az, hogy figyeljünk. Ne adjuk meg az adatainkat! Különböző linkekre, üzenetekre ne kattintsunk rá! Ha eladók vagyunk, akkor is legyünk óvatosak.
