Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet szakemberei egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve 175 reprezentatív felmérés adatait elemezték a PubMed, Web of Science és egyéb adatbázisokból, az 1981 és 2019 közötti időszakot vizsgálva az 1–18 éves korosztályban.
„Az elemzések azt mutatták, hogy az összesített tünetterhelés mértéke az elmúlt 40 évben nem változott” – összegezte Vekety Boglárka, a cikk egyik első szerzője.
Hogyan változtak az egyes tünetcsoportok?
Míg az általános tünetterhelés szinte változatlan maradt, az egyes területeken jelentős eltolódások figyelhetők meg:
-
Csökkenő agresszió és szabályszegés: Kisiskolás korban határozottan csökkentek az olyan külső megnyilvánulású (externalizáló) problémák, mint az agresszió, de a szülők beszámolói szerint a serdülőkori szabályszegő viselkedés is mérséklődött.
-
Növekvő serdülőkori szorongás: A serdülőknél a szülői jelzések szerint gyakoribbá váltak a szorongásos-depressziós tünetek, a serdülő fiúknál pedig a pszichés eredetű szomatikus panaszok (pl. fejfájás, hasfájás).
-
Társas és figyelmi kihívások: Az európai fiatalok körében növekedtek a társas nehézségek. A szülők emellett több figyelmi és gondolkodási (pl. kényszerességi) problémát jeleztek, ám ezeket a pedagógusi és önbeszámolók nem igazolták vissza.
Széles körű nemzetközi összefogás
A felmérés fontos korlátja, hogy a COVID–19-világjárvány utáni időszakot még nem fedte le. A tanulmányt jegyző kutatócsoport tagjai: Vekety Boglárka (ELTE), Takács K. Zsófia (University of Edinburgh), Kói Tamás (SOTE, BME), John Protzko (Central Connecticut State University), Heather C. Whalley (University of Edinburgh) és H. N. Alexander Logemann (ELTE, Vrije Universiteit Amsterdam).
Forrás: ELTE PPK
