– A város eldöntötte, hogy a Tanácsköztársaság útját a Szent István tértől a Jókai utcáig gyalogos utcává alakítja át – meséli Kmetykó János. – Ennek volt egy komoly, hosszú előzménye, amit lakossági fórumokon vezettek fel. Volt, aki egyetértett vele, a város nagy többsége ellenben nagyon nem. Noha, mint a városban élő építész, egyet értettem vele, mert láttam a távlati szerepét.
Kmetykó János – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Kérdésünkre, miszerint igaz-e, hogy a Tanácsköztársaság útján lakó elvtársak a nyugalmuk megőrzése érdekében döntöttek az utca sorsáról, elmondja, „Ezt akkor sem lehetett bizton állítani. Inkább a nép nyelve adta így vissza. De ennek nincs semmi igazságalapja, mert a rendezési terv már előtte négy évvel elkészült. Ezt amúgy minden város meglépte, Békéscsaba az elsők között volt. Az más kérdés, hogy nem volt pénz a kialakításhoz. Az első tíz évben csak hordós virágok voltak, és akkor azt kerülgették az emberek. Lezárták és nem lehetett rajta, csak gyalog és kerékpárral közlekedni.”
A forgalom ezután a teljesen kiépítetlen, és az erre a célra alkalmatlan Luther utcára, illetve a Bartók Béla útra terelődött. A Szabadság téren viszont minden buszjáratnak megmaradt a városközponti megállója, amely szinte egy autóbusz-állomás lett, néha előfordult, hogy hat-nyolc jármű is egymás mögött állt.
– A lakossági ellenvélemények hatására, az akkor igen népszerű, a Kossuth Rádión futó Szorító című rádióműsor, két műsorvezetője – Havas Henrik és Kondor Katalin – is eljött Békéscsabára. Megkérdeztek, hogy mégis miképp látom ezt a helyzetet? Azt válaszoltam, személy szerint egyet értek vele, mert ez soha nem lesz csak sétálóutca, hiszen itt helyezkednek el a város kereskedelmi, kulturális intézményei. A műsorban viszont egy szót kihagytak, még pedig a csak-ot. És akkor így hangzott el: „Ez az utca soha nem lesz sétálóutca!”.
Hozzáfűzi, az adást követően azon nyomban számonkérték tőle a pártbizottságon, hogy a város műszaki osztályvezetője miképp nyilatkozhatta ezt. Elmondta, hallgassák végig az egész beszélgetést. Szerinte vagy hittek neki vagy nem.
Mindenesetre maradhatott.
