Az első gyermekfalvak
Magyarországon 1986-ban jött létre az első SOS gyermekfalu, Battonyán, majd később Kecskeméten és Kőszegen jött létre ilyen intézmény. A szervezetet az osztrák Hermann Gmeiner alapította több mint 70 éve, aki maga is félárva volt. Mivel a második háború után sokan maradtak árván Ausztriában, és kevés volt a férfi, Gmeiner egy olyan modellt hozott létre, amelyben nevelőanyák foglalkoztak gyermekekkel, emellé pedig egy teljes falut alakítottak ki segítő háló gyanánt, összekötő erőként –magyarázta Mórocz Tamás, az SOS Gyermekfalvak orosházi munkatársa. Mint mondta, annak idején egy-egy SOS-anya akár 8-10 gyermeket is befogadott, a családok pedig egymás melletti házakban éltek – ez jelentette a klasszikus falvat.
– Ez a modell főleg Afrikában és Ázsiában a mai napig sok helyen létezik, Európában azonban egyre inkább az a tendencia, hogy a falu szerepét átveszik a nevelőszülői családok. Idő közben a klasszikus, battonyai gyermekfalut is integrálttá tették, a családok beköltöztek Orosházára, ahol már a városban elszórva, nem "SOS-es szomszédok" mellett laknak. A szervezet a létszámot is lecsökkentette azért, hogy nagyobb figyelem jusson egy-egy gyermekre. Jellemzően 1-2, de maximum 5 gyermeket fogadhatnak a nevelőszülők – fogalmazott a szakember.
Jelenleg az orosházi területhez 28 nevelőszülő tartozik. Sokan munka mellett vállalnak gyermekeket. Van olyan, aki akár 4-5 gyermekről is gondoskodik.
– A cél az, hogy a 12 év alatti gyerekek ne nagy gyermekotthonokba kerüljenek, hanem nevelőszülői családoknál legyenek elhelyezve. Nagy szükség van a segítségre, ahogy a nevelőszülőkre is. Nemcsak nálunk, az SOS-nél, hanem országosan is – fűzte hozzá.
A hálózat segít, ahol tud
Rengeteg gyermek vár arra, hogy nevelőszülőhöz kerüljön. Országosan nagy számban emelnek ki gyermekeket családjaikból elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége miatt, és sok gyermeknek a nevelőszülők jelentik az egyetlen esélyt az életre – mondta a tanácsadó. A nevelőszülői hálózat pszichológiai, tanácsadói támogatást, szakmai segítséget nyújt a családoknak. Mórocz Tamás példának említette, hogy a digitális oktatás heteiben informatikai eszközöket biztosítottak minden családnak.
– Ha valaki nevelőszülő, elég sok szakember fordul meg körülötte: gyám, nevelőszülői tanácsadó, pszichológus. Fontos irányelv, hogy ha valakinek problémája van, az mondja el, mert akkor tudunk segíteni. Ha belső, humán erőforrásból nem megoldható az adott probléma, akkor pedig támogatjuk a külső erőforrás bevonását, legyen szó akár felzárkóztatásról, akár tehetséggondozásról – fogalmazott.
Kiből lehet nevelőszülő?
Vannak olyan házaspárok, akiktől már kirepültek gyerekek, de még éreznek magukban motivációt arra, hogy gyermeket neveljenek. Az is jellemző, hogy saját gyermek mellé vállalnak további csemetéket. Legtöbbször a jóság, a segítő szándék vezéreli az embereket, és kevésbé az anyagi okok - magyarázta a tanácsadó.
– Kevesen tudják, de a nevelőszülőség bejelentett munkahelynek számít, fizetést, TB jogviszonyt ad. Ugyanakkor nevelőszülőnek lenni hivatás is egyben. A gyerekek iránti szeretet motiválja az ezt a szakmát választókat – hangsúlyozta a szakember.
Esély az életre
Mórocz Tamás elmondta, hogy a szüleiket elvesztett gyermekeknek a nevelőszülők jelentik az egyetlen esélyt arra, hogy egészséges, boldog felnőtté válhassanak. Van a hálózatukban például olyan kisbaba, akit a szülés alatt egészségkárosodás ért, édesanyja pedig öngyilkos lett. Őt az egyik nevelőszülő a férjével együtt, saját két gyermeke mellé fogadta be.
– Sok gyermek felzárkóztatásra szorul, a családnak e köré kell szerveznie az életét. A nevelőszülők olyan környezetet tudnak teremteni, amelyben a gyermek megkapja ezt a segítséget. A kiemelés sokszor életet ment. A többi, vagyis a sok felzárkóztatás, kezelés, foglalkozás már csak ráadás – zárta gondolatait a szakember.
Az SOS Gyermekfalvak jelenleg is várja nevelőszülők jelentkezését.
