A társaság a G7 megkeresésére arról tájékoztatott, az időjárási anomáliák mértéke és gyakorisága is növekedett, a jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.
Mint írták az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg, ezekből a fákból csak mutatóban marad majd néhány példány.
A fekete- és erdeifenyők legnagyobb ellenségei a gombák. Az Egererdő a lapot válaszlevelében arról tájékoztatta, sajnos egy-két évtized múlva le kell számolnunk a hegyvidéki fenyves sajátos varázsával, egyszerűen azért, mert a klimatikus viszonyok már nem megfelelőek számukra (…) Hiányozni fognak az örökzöld foltok a mátrai és bükki, így a szilvásváradi panorámából is.
A cikkben megjegyzik, a fenyvesek mellett az őshonos fafajú erdőkre is hatással van a klímaváltozás, bár szerencsére jóval kisebb mértékben. A párás, hűvös klímát kedvelő bükkösök mesterségesen létrehozott állományaiban is számottevő pusztulást figyeltek meg, ezért a kutatók között konszenzus van arról, hogy a magyar középhegységek emblematikus fafajának számító bükk minden bizonnyal el fog tűnni Magyarországról a század végéig.
Magyarország klímája miatt sajnos az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából, mert nyolcvanas évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt.
Több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd fák nőni. Egyes klímamodellek alapján a legszárazabb erdészeti klímaosztály Magyarországon az erdős sztyepp, amelynek kiterjedése több mint duplájára nőhet harminc éven belül. Emellett minden bizonnyal meg fog jelenni egy Magyarországon eddig ismeretlen klímazóna is, a sztyepp vagyis pusztaság.
Forrás: Sokszínű Vidék
