Első hegedűjét készíti a csabai csellótanár

2023. március 23. 13:12 | Such Tamás

Szomor István, a Bartók Béla Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola cselló- és klasszikusgitár tanára, az oktatás mellett évek óta hangszerjavítással is foglalkozik. Ezúttal egy rég dédelgetett álmát valósítja meg: hegedűt épít. Legújabb tevékenységének fő kritikusa természetesen a hegedűtanár felesége, Mariann, aki szintén a zeneiskolában tanít.

 

Az interjú helyszíne a csöppnyi műhely, amely telis-tele van csupa unalmas szerszámmal: fűrész, véső, fúró, ráspoly, gyalu… Miközben van egy kakukktojás is a falon, még pedig a hangvilla! Istvánnal az ismeretségünk évtizedes, így természetesen a beszélgetésünk folyamán a kommunikáció tegeződő formáját gyakoroltuk.

 

– Honnan jött ez a klassz ötlet, hogy saját hegedűt építesz?

– Igazából amikor már gyerekkoromban elkezdtem zenélni, nyomban megfogott a hangszerek és a hangszerépítés világa. Mindig leesett állal, kitágult pupillával figyeltem a hangszerész bácsikat munka közben.

 

(Hangvilla a reszelőn – Fotók: behir.hu/Such Tamás)

 

– Kitől tanultad a szakmát?

– A saját, illetve az iskolai hangszereken az apróbb javításokat eleinte én végeztem. Miközben bárhol éltünk, mindig jártam hangszerészekhez. Majd közel húsz éve jó barátságba kerültem az orosházi születésű, ám már évtizedek óta a fővárosban élő Héjja Jánossal, aki nagyon sokat segített. Bő tizenéve működik a hangszerjavító vállalkozásom és idővel kialakult egy masszív kuncsaftköröm. Közben a hangszerjavítás mellett vonószőrözést is vállalok.

 

– Az is egy külön műfaj. Olyan lehet, mint a kerékpároknál a centrírozás.

– Valóban, nem egyszerű feladat.

 

– Még mindig a Stradivari az egyik legelőkelőbb márka?

– Tény, hogy nagy misztérium van köré építve. Egyik titka azonban az, hogy a legkiválóbb Észak-Olaszországban kitermelt faanyagokat használják hozzá, amelyeknek nagyon jók az akusztikus tulajdonságai.

 

Galéria

 

– Azt tudom, hogy amelyik elektromosgitár önmagában, azaz erősítő nélkül szépen szól, az kihangosítva is jó hangszer.

– Valóban, a faanyag minőségén nagyon sok minden múlik. Magam is, mint zenész, rettentő kíváncsi vagyok, hogy miképp fog megszólalni. Másrészt a fával való foglalatosság ilyen művészi szinten mindig is inspirált.

 

– Ilyenkor látszik, hogy miért kerül több százezer forintba egy hangszer. Gyártják már gépsoron is?

– Lehet, hogy létezik már gépesített technológia, de ahogy egy idősebb hegedűkészítő mondta, „Géppel hangszert készíteni bűn!”. Rengeteg idő, energia, odafigyelés szükséges hozzá, hogy valami szép megszülethessen.

 

– Ráadásul gyakorolnod kell, tanítasz, igazgató-helyettes vagy, apuka stb. Szerinted a nyáron már Mariann játszani fog rajta?

– Remélem, azért hamarabb.

 

– Azt követően beindul a Szomor Manufaktúra.

– Az az álmom, hogy több hangszer készüljön. Nyilván az ötödik már jobb lesz.

 

(A két gyalu)

További programok »

Kultúra

Múzeumi szabadegyetemi előadás a 101. (békéscsabai) gyalogezredről

A 101. (békéscsabai) császári és királyi gyalogezred I. világháborús szerepvállalását foglalta össze az ezred 1934-ben írt emlékalbuma és a témában fellelhető legújabb történeti forrás, egy 2021-ben közreadott háborús memoár történetei alapján Cseresznyés János a Múzeumi Szabadegyetem eseményén szerdán a gyulai Almásy-kastélyban.
2024. április 25. 15:32
FEL