Először végeztek agyműtétet Magyarországon robot segítségével

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben.

 
Az új módszerrel pár órára csökkenhet a műtétek ideje

 

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) újabb jelentős eredményéről kedden tartott sajtótájékoztatót a beavatkozást végző csoport. A sikeres műtétet vezető Erőss Loránd, az intézet funkcionális idegsebészeti osztályának vezetője elmondta: a robot 0,6 milliméteres pontossággal, az emberi hiba kizárásával dolgozik. Segítségével az akár fél napot is igénybe vevő műtétek ideje mindössze három órára csökkenhet.

A Parkinson-kórban szenvedő Onger Györgynél öt éve diagnosztizálták a betegséget, melynek életminőséget leginkább rontó tünete a nyugalmi kézremegés, a tremor volt. Ez azonban már a műtét ideje alatt megszűnt, a páciens jelenleg is jól van, a sajtótájékoztatón élményeiről is beszámolt.

A világon több mint hatmillión élnek Parkinson-kórral, a betegségben szenvedők száma Európában kétmillió főre tehető. Európában az agy és az elme betegségeinek kezelése egy átfogó tanulmány szerint jóval nagyobb költséggel jár, mint például a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők kezelése összesen.
 
A beavatkozást összetett vizsgálatok előzték meg

 

Erőss Loránd kifejtette, hogy a gyógyszerrel nem enyhíthető esetek kezelésének legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos, mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.

A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeknek a behatolási irányoknak az alkalmazásához igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség. Ebben jelent hatalmas segítséget a ROSA.

A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora is. Ugyancsak ezen a klinikán fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél a mélyagyi stimulációs technikát Alim-Louis Benabid professzor, aki elsőként kezdett robotokat használni ezeknél a beavatkozásoknál.

 

Több mint egymilliárd forintos támogatásból valósult meg a projekt

 

A Magyarországon és a régióban is egyedülálló eszköz beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának több mint egymilliárd forintos támogatása tette lehetővé.

Mint Szigeti Gyula Péter, az NKFI Alap kutatás-fejlesztési elnökhelyettese elmondta, a Magyarországon eddig nem használt technológia műtéti alkalmazása is azt bizonyítja, hogy a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan ösztönző pályázati finanszírozással a teljesítmény fokozatos és fenntartható javulása érhető el, melynek eredményeit a támogatott orvosi kutatások esetében a betegek is tapasztalhatják.

Az NKFI Alap eddig tizenhat tematikus programot finanszírozott mintegy 80 milliárd forint keretösszeggel a főbb társadalmi, gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. A robottal végzett agyműtétet az NKFI Alapból finanszírozott két tematikus nemzeti program egymáshoz kapcsolódó projektjei tették lehetővé.

 

Átalakítja a technika az idegsebészetet

 

Erőss Loránd és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program keretében évek óta foglalkozik innovatív idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával és alkalmazásával. Az osztályvezető hangsúlyozta: az idegsebészet a technikai fejlődéseknek köszönhetően átalakulóban van.

Az új képalkotó eljárásoknak köszönhetően olyan agyterületeket, idegpályákat látnak, melyeket öt éve még nem. Látják az agyi funkciók működését, a műszerekkel képesek észlelni az agyban a páciens kezének mozgását, gondolkodását is – tette hozzá a szakértő.

A Nemzeti Agykutatási Program első szakasza 12 milliárd forint támogatással indult el 2014-ben. Folytatása 2017-től a Nemzeti Kiválósági Program keretében zajlik, amelyből 6 és félmilliárd forintos támogatás jut a programra. 2014 óta több mint száz kutatás-fejlesztési projekt indult el a NAP keretében létrejött konzorcium tíz egyetemi, kutatóintézeti és vállalati tagjánál.

A NAP öt pilléren nyugszik: felfedező kutatások, klinikai idegtudományi kutatások, gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, bionikai – élő szervezetek alkalmazkodási mechanizmusaival foglalkozó tudományág – és infobionikai kutatások, valamint társadalmi kihívások. A program a közvélemény figyelmének felkeltésére, és a korszerű ismeretek elérhetővé tételével a közműveltség növelésére is törekszik.

Forrás: MTI, hirado.hu

 

Megosztás:

Címke: , , ,