A program kiemelkedő szakmai összefogás keretében valósul meg, amelyben részt vesz:
-
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih),
-
az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK),
-
az Állatorvostudományi Egyetem,
-
a Debreceni Egyetem,
-
valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).
A 2027 február végéig tartó vizsgálatsorozat során várhatóan mintegy 700 róka és aranysakál mintájának elemzésére kerül sor országszerte. A mintavételt a vadászatra jogosultak végzik, míg a laboratóriumi vizsgálatokat a Nébih munkatársai bonyolítják le. A mintavételi helyszíneket kockázatelemzés alapján jelölték ki, figyelembe véve a korábbi állati és humán megbetegedések területi adatait.
Súlyos humán-egészségügyi kockázatot jelentő paraziták
A vadon élő ragadozók parazitológiai szűrése azért elengedhetetlen, mert mindkét célzott kórokozó terjesztésében kulcsszerepet töltenek be:
-
Echinococcus multilocularis (galandféreg): Természetes végleges gazdái a ragadozó kutyafélék. Az ember a parazita petéinek szájon át történő felvételével (például mosatlan zöldséggel, gyümölccsel vagy szennyezett kézzel) fertőződhet meg. Az általa okozott alveoláris echinococcosis lassan fejlődő, elsősorban a májat károsító megbetegedés, amely kezelés nélkül akár halálos kimenetelű is lehet. A parazitát 2002-ben mutatták ki először hazánkban, és ma már több magyarországi régió is erősen fertőzöttnek számít.
-
Trichinella fajok (fonálférgek): Az ember leggyakrabban fertőzött, nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok (sertéshús, vaddisznóhús, házi készítésű sonka vagy kolbász) fogyasztásával fertőződhet meg. A kórokozó természetes életciklusában a rókák és aranysakálok jelentős fenntartó gazdák.
Eredmények 2027 tavaszán
A 2027 februárjában záruló monitoring átfogó képet ad majd a fertőzöttségi gócok területi változásairól, az összegyűjtött adatok pedig alapul szolgálnak majd a jövőbeli járványügyi és védelmi intézkedések megtervezéséhez.
